Magzatburok visszatartás

A jéghegy csúcsa 1.

A cím akkor jó, ha utal a témára. Ebben a cikkemben arra szándékozom rávilágítani, hogy a magzatburok visszatartást, mint ellést követően gyakorta megjelenő állapotot miért nevezem a jéghegy csúcsának. Mik a megjelenésének okai, hogyan lehet elkerülni, illetve az egyes tehénre nézve milyen következménye van? S, hogy érezzük a súlyát, bemutatom egy átlagos eset miért is kerül 510 dollárjába az üzemnek (USA, 2013).

Mi, a Sano miért szentelünk figyelmet ennek a témának? Nos, egyrészt részben rajtunk is áll, hogy az üzemmel együttműködve tartani tudjuk az egy számjegyes határértéket (10%>), másrészt az üzemi eredmények a mi eredményességünket is meghatározzák.

Tervem szerint a továbbiakban foglalkozni fogok néhány, a takarmányozással szintén összefüggő jéghegy csúccsal, például az ellés körüli ödéma megjelenésével, illetve a hipokalcémiával.

Miért jéghegy csúcsok ezek? A takarmányozástól a tehénkomfortig, a menedzsmenttől az ellés lefolyásig/elletés technikájáig, az állategészségügytől a genetikáig számos tényező külön-külön való jelenléte és ezek háttérben történő összefonódása van hatással előfordulásukra. Mindezek 1-1 megjelenési formája - azaz jéghegy csúcsa - a teljesség igénye nélkül fent említett néhány tünet(együttes), mely direkt és indirekt módon hatással van a két legfontosabb termelési mutatóra, a tejtermelésre és a szaporodásbiológiára.

A PLACENTA FELADATA
Bár a placenta szerkezete és formája állatfajonként eltérő, feladata közös: mechanikai védelmet nyújt a magzatnak, anyagokat transzportál és gázcserét végez az anyai és a magzati vér között, bizonyos anyagokat szintetizál vagy átalakít és védőgátat képez, mellyel védelmet nyújt pl. vírusokkal, baktériumokkal, toxinokkal szemben.

A MAGZATBUROK VISSZATARTÁS (MR)
A magzatburok normál módon és időben történő eltávozása egy komplex hormonális és immunológiai folyamat eredménye, mely már rövid idővel az ellést megelőzően kezdetét veszi. Mindez azzal kezdődik, hogy amint a borjú megszületik, a tehén immunrendszere a magzati MHC-1 nevű molekulát idegenként ismeri fel, amely folyamat további lépéseken keresztül a magzatburok leválásához és eltávozásához vezet. Szarvasmarhában a placenta 2-8 óra múlva leválik a méh faláról és távozik az állat szervezetéből. Ennek lefolyása fiziológiás, mely magában foglalja a placenta tapadásának megszűnését és a méh izomzatának összehúzódásait. Ez kezdetben 14 alkalommal történik óránként, majd 42 óra elteltével már csak egyszer. Abban az esetben, amikor az ellést követően a magzatburok részben vagy egészben 12 órán belül nem távozik el a méhből, magzatburok visszatartásról, retencióról (a továbbiakban MR) beszélünk.

Ez a gyakorlatban magzati oldalról az anyaméhhez történő kapcsolódási pontot biztosító irhahártya (chorion) bolyhainak csoportosulásai (cotyledon) és a velük szemben megvastagodott méhnyálkahártya (caruncula) kapcsolat, a méhpogácsa megszűntének időben történő elcsúszását jelenti. Ennek bekövetkezte több tényezőre vezethető vissza. 

A MR OKAI
A tehén életében az ellés körüli időszak és maga az ellés egy természetes állapot, viszont önmagában immunszupresszív hatású. Mivel a magzatburok eltávozása többek között immunológiai folyamat következménye, az ellés körülményei alapvető rizikófaktort jelentenek a MR megjelenésében. Ezek például a halvaszületés, nehézellés, ikerellés, a magzat feldarabolása, az abortusz, a méhcsavarodás, az ellés mesterséges megindítása, a császármetszés és a koraellés. További hajlamosító tényezők a menedzsment eredetű rizikófaktorok (pl. a zsúfoltság, mint stresszfaktor, a kifogásolható istálló- és elletési higiénia, a bikaválasztás következtében kialakuló nehézellés), a hormonális- és fertőző betegségek, továbbá az immunrendszer betegségei mind a MR megjelenésének irányába hatnak. 

Tulajdonképpen minden, az ellés lefolyásától kezdve a takarmányozási hiányosságokon át a különféle betegségek megjelenéséig azon túlmenően, hogy önmagukban is rizikófaktorok, stressz forrást jelentenek a tehén számára. A stressz a tárgyalt folyamatba ott lép be, hogy a kortizol hormon szintjét - mely erőteljesen immunszupresszív hatású - különösen az ellés napján a normális érték többszörösére emelheti, mely végül az anyai immunitás működését fogja gátolni. 

A MR TAKARMÁNYOZÁSI EREDETŰ ÖSSZEFÜGGÉSEI
A metabolikus eredetű stresszt hormonális oldalról vizsgálva különösen az adrenalin kibocsátását fokozhatja, amely a méhszövetben hipotóniát és méhatóniát idézhet elő, így hatva a MR irányába. A metabolikus rendellenességeknek takarmányozási alapjai vannak, melyek az ellés környékén gyakran okoznak negatív energiaegyensúlyt, továbbá az ásványi anyagok hiányát. Emellett ezen rendellenességek az amúgy is meglévő tényezőkön túl fokozhatják az ellés körül amúgy is jelenlévő stresszt, mely következésképpen tovább növelheti a MR előfordulási esélyét. 

Hozzá kell tenni, hogy a fentiek közül a modern tejelő üzemekben a ma nagy termelésű teheneit inkább a takarmányozási és metabolikus eredetű, valamint az immunrendszer működését negatívan befolyásoló okok érintik, mintsem a fertőző eredetűek.

MILYEN GYAKORISÁGGAL FORDUL ELŐ A MR?
A MR előfordulásának gyakorisága az egyes tehenészetekben meglehetősen tág határok között mozog, hiszen a téma multifaktoriális eredetéből adódóan nagy különbségek lehetnek üzem és üzem között. Ez egyes felmérések szerint 4-16,1%, de a problémásabb üzemekben, valamint extrém viszonyok esetén (pl. hőstressz) ezek a számok magasabbak is lehetnek.

Egy 2015-ös tanulmány szerint az USA-ban a tejelő tehenek 8%-át, az EU-ban 10%-át érinti. Ezekkel az „eredményekkel” a MR a mastitis és a sántaság után a harmadik legfontosabb állategészségügyi eredetű károkozó tényező.

MIT JELENT A MR ELŐFORDULÁSA AZ EGYES TEHÉN ÉLETÉBEN ÉS MILYEN HATÁSSAL VAN AZ ÜZEM JÖVEDELMEZŐSÉGÉRE?
A MR az egyes tehénre és az üzem egészére gyakorolt hatását tekintve egy kifejezetten komoly rendellenesség. Szignifikánsan negatív hatása van az állat egészségi állapotára, komfortjára, tejtermelésre, valamint a jövőbeni reprodukcióra. Számos kapcsolat figyelhető meg a metabolikus rendellenességek (csökkent szárazanyag felvétel, NEB), a különböző gyulladások (lábvég, tőgy stb.), az immunrendszer csökkent működése, a megjelenő MR, valamint a gyakran ellés után hetekkel jelentkező szaporodásbiológiai elváltozások között. A legkomolyabb következmény, ha közvetve vagy közvetlenül a MR miatt az állat selejtezésére kényszerülünk.

Egy amerikai tanulmány a MR által okozott károkat/költségeket az alábbi bontásban adta meg:
   Közvetlen költség (csökkent tejtermelés és a kezelés költsége): 142,5 USD
   Megnyúlt két ellés közötti idő: 113 USD
   Megnövekedett selejtezési kockázat: 255 USD
   ÖSSZESEN: 510,5 USD

AZ MR ELŐFORDULÁSÁNAK MINIMALIZÁLÁSA A SANO-VAL
A korábbi években is említésre került a Sano takarmányozási koncepciója, mely egy rövidített szárazonálló időszakon és egy ahhoz igazított egyfázisú takarmányozási stratégián és az ehhez kifejlesztett termékeinken alapul. 

A koncepció lényege, hogy az állomány sajátosságait, valamint gazdasági és egyéb telepi szempontokat, igényeket szem előtt tartva, üzemre szabott adagot állítunk össze. Ott, ahol a feltételek adottak, nem rövid, inkább csak rövidített, min. 42 napos szárazonállási stratégiát alkalmazzuk. Ezzel kiküszöböljük a rövid szárazonállás kockázati tényezőit, mégis pluszt tudunk nyújtani pl. az esetleges csoportosítások és a takarmányváltás gyakoriságának csökkentésével. A koncepció sematikusan ábrázolva:

 

Szárazonálló takarmányozási stratégiánk alkalmazásával - legyen az a rövidített 42 napos, az egyfázisú 60 napos, vagy a klasszikus kétfázisú 60 napos - célunk az életkorhoz és a vemhességi időhöz mérten az optimális adagból a maximális szárazanyag-felvétel elérése. 

Ezáltal partnereink biztosak lehetnek abban, hogy az üzemi adottságaik tükrében (tömegtakarmány minőség, telepi menedzsment, telepi infrastruktúra stb.) teheneikből a maximumot hozzuk ki, ezen keresztül megvalósítva többek között a MR megelőzését, megjelenésének takarmányozási oldalról történő minimálisra csökkentését.

Antalfi Gergely,
szarvasmarha szaktanácsadó

Az Ön közvetlen kapcsolata hozzánk

Sano Modern Takarmányozás Kft.
Csorba Zsolt
+36 34 556 - 700
+36 34 556 - 710
Külterület 069/6. hrsz.
Csém
2949
Magyarország

További tartalom

Minden állat különböző élet- és teljesítményszakaszon esik át. Az egyes szakaszokban felmerülő igények kielégítésének szintjétől függ további siker az állatok egészségének és teljesítőképességének tekintetében. Így a borjú- és növendéknevelés pl.

„A ma egészséges borja a holnap egészséges tehene” ‒ szól a mondás. A sikeres tejtermelés vagy hizlalás a borjúneveléssel kezdődik.

A tejelő tehenek hasznos élettartama, életteljesítménye és felnevelési költsége nagy részben a borjúkori jó induláson, jó starton múlik.