Robottal vagy robot nélkül?

Különböző érvek vannak az automata fejés mellett és ellen. Ezek lehetnek ökonómiai, munkaerő gazdálkodási vagy akár az állat szempontjából fontos tényezők.

Korábban Kelet-Németországban kevesebb volt az automata fejés a nyugat-németországi családi gazdaságokhoz képest. Ennek oka a magasabb számú tejelő szarvasmarha állományban, a jobb személyzeti- és munkaerő ellátottságban keresendő. A képzett fejők és állattartók az automata (robotos) fejést kevésbé tartják vonzónak a hagyományos munkaerőt igénylő fejőházi kézi fejéssel szemben, legyen az nagycsoportos vagy karusszel fejés. Ez az elgondolás napjainkra megváltozott, mert nem csak Magyarországon, de Németországban is komoly problémát okoz a szakképzett munkaerő hiánya.

Régebben az automata fejési technológia elsősorban a kisebb gazdaságokban lehetett valós opció, 1-2 fejőállással, körülbelül 120 tehén számára. Mára ez megváltozott, hiszen a nagyüzemek akár 20-30 robotot is vásárolnak. Az automata fejés mellett egyre több érv szól, úgy mint az életminőség javítása az állattartó családok és telepek számára, a fix fejési időpontok függetlensége és a rossz munkaerő ellátottság az állattenyésztésben. Az is nagyon pozitív tény, hogy az automata fejésnél nagyon sok élettani adatot nyerünk az állatoktól, így az igényeiket jobban ki tudjuk szolgálni.

A MUNKAERŐ HIÁNYCIKK
A vidékről történő elvándorlás következtében Kelet-Németországban is megjelent a szakképzett munkaerő hiánya, ezért nagyobb figyelmet kapnak az automata rendszerek, melyek csökkenthetik az olyan munkaerőigényes feladatokat, mint a fejés vagy az etetés. Az automatizálás irányába történő beruházás döntéskényszert szül, mivel nem csak a beruházási költségek nagyok, de az automatizált istálló kialakítása teljesen eltér a klasszikus istállóhoz képest. A robot fejőgép gyártók felhívják a figyelmet arra is, hogy a beruházási költségeket jobb tej kilogrammra visszaosztani, mint férőhelyre. Ha a költségek fejőegységenként 80.000-150.000 euro között vannak, akkor a termelőnek évente 700.000 kg tejet kell fejnie, hogy gazdaságilag versenyképes legyen. Ez a legjobb esetben is azt jelenti, hogy a költségek 4-5 eurocent/tej kg között vannak.

Az hogy egy gép esetében a DeLaval, GEA, Lely, Lemmer Fullwood vagy egy másik gyártó mellett döntünk, függ az egyedi tulajdonságoktól, referenciáktól és nem utolsó sorban a szerviz-ellátottságtól. Mindegyik gép feladata, hogy az állatot tartósan és stresszmentesen fejje meg. A döntésnél fontos, hogy a megfelelő menedzsment (telepirányítási) rendszert használjuk, a megfelelő épületet tervezzük meg, mert egy ilyen beruházás hosszú távra szól. A technológiai berendezések kiválasztása kiemelten fontos ahhoz, hogy az üzem jól működjön!

A tehek számára biztosított tartási körülmények és a robotokhoz vezető útvonalak eldöntik, hogy a projekt sikeres lesz-e vagy sem.

TEHÉNKOMFORT
Az istállók akkor lesznek optimálisak, ha a technológiai követelmények a tehén igényeinek és szükségleteinek megfelelnek. A bokszok, a mart beton és az irányított tehénforgalom a gyártók által gyakran ajánlott feltételek az istálló megtervezésénél. A robotok jó beállításával és nagy számú fejt tehénnel lehet sikert elérni. Az elvárható cél két tonna tej/nap/robot.

A megfelelő tenyésztői munka és kondíció, a gyors tejleadó képesség eredményezi az úgynevezett robotfejésre alkalmas tehenet, ami biztosítja a fejőgép maximális kihasználtságát. A fejések napi számát különböző tényezők sokasága befolyásolja. Ide tartoznak fiziológiai tényezők, mint a tehén kora, a laktáció stádiuma, szociális elhelyezkedése a csoportban, kondíciója és egészségi állapota. Utóbbinál különösen fontos, hogy ne legyen sántaság az állományban. Ezekkel a tényezőkkel együtt nagy szerepet tölt be a menedzsment hatása az etetési technológiára, a robot kapacitása és mindenekelőtt az istálló kialakítása.

SZABAD VAGY IRÁNYÍTOTT FORGALOM
Egy automata fejőrendszerrel ellátott istálló tervezésénél figyelembe kell venni, hogy a fejések számát lehetőleg anélkül maximalizáljuk, hogy az állat egészségét veszélyeztetnénk. Ezért a szabad vagy irányított tehénforgalomról szóló döntésnek minden tervben központi helyen kell állnia. 
Mind a két koncepciónak vannak előnyei és hátrányai, erősségei és gyengeségei.

Szabad tehénforgalom
Ahogy a neve is utal rá, engedi a teheneknek a szabad bejárást az etetőasztalhoz, a vízhez, a pihenő boxokhoz és a fejőrobothoz is. A granulált abrak csaliként hat a tehénre, így az állat szívesen megy be a fejésre. Ezzel a módszerrel növelni lehet a fejések számát. A módszer lényege, hogy az etetőasztalon TMR helyett PMR-t (TMR mínusz az abrak egy része) kapnak a tehenek.

Irányított tehénforgalom
Ebben az esetben két lehetőség közül választhatunk, ahol a tehenek a különböző helyekre kapukon keresztül mehetnek, mint például a fekvőhely, a fejőrobot vagy az etetőasztal. Ha az állat az etetőasztal felé megy, csak egy szelekciós kapun keresztül irányítva mehet. Evés után történik a fejés, majd a fejés után egy másik egyirányú folyosón jöhet vissza a pihenő boxba. Ezt az irányítási rendszert hívják feed first rendszernek (válogatókapu – etetőasztal – fejőrobot). A másik rendszer a milk first rendszer (válogatókapu – fejőrobot – etetőasztal), ahol a válogatókapu után először a fejés következik, majd az evés. Az állatok a szelekciós területet csak a roboton keresztül hagyhatják el és csak akkor, amikor a fejés megtörtént. Ezáltal válogatás és odavezetés a robothoz csak azoknál az állatoknál lesz, amelyek a pihenő boxból az etetőasztalhoz mennek és utána a robothoz. Fontos tényező a rendszer működéséhez, hogy a tehén nagy mennyiségű PMR-t vegyen fel az etetőasztalról. Ez megmutatja, hogy milyen fontos ennél a rendszernél a jó etetőasztal menedzsment (friss PMR, vagy frissen odatolt adag az asztalra).

A lehetőségek sokasága között a folyamatos fejlesztés ellenére kevés a megalapozott kutatás, ami meghatározza az optimális beépítést és a gyakorlatban különböző megoldásokat tesz lehetővé.
 

Összességében a tanulmányok azt mutatják, hogy a szabad tehénforgalomtól magasabb fejésszámot várhatunk el naponta, illetve kevesebb a felesleges mozgásigény a teheneknél. A szabad tehénforgalmi rendszernél az irányítotthoz képest az állatok többször vannak az etetőasztalnál, többször esznek, így magasabb a szárazanyag felvétel. Minden telepnek egyéni preferenciái alapján kell eldöntenie, hogy melyik rendszert válassza.

KÜLÖNLEGESSÉGEK AZ ÉPÍTKEZÉSBEN ÉS A MENEDZSMENTBEN
Vannak, akik a rácsos betont preferálják, míg mások a sima padozatot kedvelik. A felmart (hasított) beton padozat lehet a legjobb a körmöknek, de nehezebben takarítható, járható, és a beruházás szempontjából is költségesebb. A lehúzóknak a sima felületet és a mart felületeket is tisztán és szárazon kellene tartaniuk.

Ideális esetben a fejőrobotokat úgy építik be, hogy az utak takaríthatók és átjárhatók legyenek, megelőzve nagy bélsár maradványok kialakulását a robotok közelében. Ha ez a terület barázdázott, megéri egy gumilapot ide helyezni a pata védelme érdekében. Ezt a területet külön letolóval érdemes ellátni, hogy tisztán tudjuk tartani. Ez fokozottan ajánlott, ha az istálló közepén több robot (4-8) található. Ennél a modellnél a tehenek átállítása, illetve az állatok válogatása jól megoldható, és többnyire ebben az istálló részben kezelhetők.

A fejőrobotok tervezésénél szigorúan figyeljünk az állatok evési szokásaira, mert azok mások, mint ha csoportosan kerülnek fejésre. A fejések után az etetőasztalon nincsenek aktivitási csúcsok az állatoknál, mivel a takarmány felvétele jobban eloszlik. Ezért marad motivációnak a friss takarmány az etetőasztalon, mivel így a tehenek az etetőasztalhoz mennek és felveszik a takarmányt.

Kutatási eredmények azt mutatják, hogy azok a tehenek, amelyek nem tudnak elsőre eleget enni, később sem mennek vissza a takarmányhoz. Ezek a tehenek egyszerűen kevesebbet esznek, így szárazanyag felvételük is korlátozottan valósul meg. Tudományosan bizonyított, hogy ebben a szituációban – különösképpen a sánta és a ranglista alján levő állatok – rendkívül kevés takarmányt vesznek fel.

Az istálló tervezésénél ezt megelőzhetjük azzal, ha az automata fejésű istállókban kétsoros istállókat építünk, hogy minden állat tudjon enni. A kétsoros istálló körülbelül 30 %-kal drágább, mint egy négy- vagy hatsoros istálló. Ha hatsoros istállót építünk a takarmány-menedzsmentnek intenzívnek kell lennie, hogy minden állat megfelelő mennyiségű takarmányt fogyasszon. A magas takarmányfelvétel érdekében mindig lennie kell takarmánynak az etetőasztalon: legalább a nap 22 órájában mindig oda legyen tolva a takarmány, és minimum 5% takarmány legyen az asztalon.

A modernebb istállókban a munkafolyamatok automatizáltak. Ha az istállókba takarmányrobotok által kerül a takarmány az etetőasztalra, a robotok óránként tolják az asztalra a takarmányt. Ha szalagos behordók által történik a takarmányozás, naponta legalább tízszer kell friss takarmányt az állatok elé juttatni.

Ezekkel a technológiai újításokkal pontosabban és gyakrabban kerül takarmány az állatokhoz. Az előrejelzéshez és a hosszú távú megtérüléshez napjainkban még hiányoznak a pontos adatok/adatbázisok.

Almozáshoz a homok nyújtja a legmagasabb komfortot a pihenő bokszokban, ez vitathatatlan. Ez természetesen a fejőrobottal rendelkező istállókra is vonatkozik. A tervezésnél és a gazdaságosságnál egy homokos istállónál sok mindenre kell figyelni, de ez ne térítsen el senkit, hogy homokot használjon az almozáshoz. Aszerint, hogy milyen fejőgépet gyártó céggel dolgozunk, magasabb amortizációval számolhatunk a fejő gumiknál és egyéb gumi részeknél a lézer szenzoron. A méretek és az elrendezéshez változatlan marad hagyományos istállókban is. A fejőrobotoktól minimum 6 méter távolság maradjon, hogy a tehénforgalom szabadon és stresszmentesen történjen. Ez az a hely, ahol a válogató kapun keresztül a tehenek időszakosan kifoghatók.

FIGYELJÜK A GAZDASÁGOSSÁGOT
Ahhoz, hogy a beruházás összjövedelmezőségét elérjük automatizálással, robotonként 2.000 kg tejet kell fejnünk naponta. A cél tehenenként legalább 3 látogatás/nap. A kényszerrel behajtott tehenek arányának 5% alatt kell lennie. A robotonkénti két tonna tejhez egy közepes termelési szintnél (36 kg/tehén/nap 56 tehenet kell tervezni egy robothoz. Ha a termelési szint 32 kg-nál van akkor már 63 állattal kell számolnunk az istállóban robotonként. És természetesen ennyi állatnak elegendő pihenő boxxal, etetőasztal hellyel és további infrastrukturális feltételekkel kell számolni. (Megjegyzés: ez 7 férőhely, amit meg kell építeni és 7 további tehén, amiket külön kell tartani, az azonos eredmény elérése érdekében.)

KÖVETKEZTETÉS
Egy magas szinten automatizált istálló nagy beruházási ráfordítással jár, ezért az állatoktól is nagy teljesítményt várjunk el. A tehénkomfortnál semmiféle kompromisszumot nem köthetünk, hogy a genetikában rejlő lehetőségeket ne korlátozzuk be!

Minél magasabb az automatizálás mértéke, annál magasabb a tervvel szembeni elvárás az istállók későbbi gazdaságos üzemeltetése érdekében.

Bede Csaba
szaktanácsadó