Shredlage, az új silózási technológia

A Shredlage silózási technológia foglalkoztatja a mezőgazdasági szakemberek többségét a legtöbb állattenyésztő országban, köztük Magyarországon is. Sok tévhit és kérdés merül fel nap mint nap erről a technológiáról, ezért igyekeztünk összegyűjteni a különböző kutatások eredményeit. A tanulmányok mellett egy konkrét takarmányozási kísérletet is bemutatunk.

Osnabrücki egyetemi kísérlet
A technológia nem csak a szakembereket, hanem a mezőgazdasági főiskolákat, egyetemeket is foglalkoztatja. Az Osnabrücki Egyetemen készült egy szakdolgozat, ahol az aprítást vizsgálták a betakarítás idején. Egy másik tanulmány a Göttingeni Egyetemen a kukoricaszilázs tömörségét és erjedését vizsgálta a mezőgazdasági üzemekben. Az egyik munka témája a "Shredlage silózási technológia tapasztalatai a német gazdáknál" volt, melyet Christian Harker készített 2016-ban. 9 vezető tapasztalatát, véleményét kérte ki a betakarításról. Átlagosan 26 mm volt a szecskahossz és 1 mm a törőhengerek közötti távolság. A többletköltség hektáronként körülbelül 15 Euro.

A betakarítás során nem merültek fel problémák az új technológiánál. Az áteresztőképességgel kapcsolatban 9 üzemből 6-nak nem volt semmi negatív tapasztalata, 3 üzem megnövekedett szállítókapacitásról számolt be. A siló betaposásánál voltak kisebb különbségek. Négy üzemnél mindjárt a szállító járművekkel mentek fel a siló tetejére és ott billentették le. 5 üzemnél a silótér elé billentettek és utána tolták rá folyamatosan. Itt voltak véleménykülönbségek a gazdák között. Ötből hárman azt mondták, hogy a szilázst jól be lehetett tolni a silótérbe. A másik kettőnél voltak nehézségek a rétegek felhalmozásában. A kukoricaszemek aprítását mindegyik üzem nagyon jónak ítélte. A későbbiekben a Shredlage-es szilázs etetésénél lényegesen kevesebb kukorica maradvány volt kimutatható a bélsár mosásakor.

Tömörségmérés: csak a silószéleknél mértek kisebb értékeket a kívántnál. Ez sajnos a hagyományos silózásnál is probléma. A silótömb közepén és a felső részeken is megfelelő volt a tömörség.

Az osnabrücki eredmények áttekintése

• A betakarításnál nem voltak problémák, vagy csökkent teljesítmények.
• 50 napos Shredlage etetés után a 9-ből 3 üzem csökkenteni tudta a szalma etetését a TMR-ben, negatív következmények nélkül.
• A tejmennyiség szignifikánsan nem változott, de a tej beltartalmi értéke jobb lett, főleg a tejzsír.
• A tehenek nem válogatnak, lényegesen kevesebb volt a kukoricaszem a bélsárban.

Elit Workshop
Egy szakmai folyóirat a tejtermelőknek és vállalkozóknak a Shredlage-ről a következőket írta:

• A Shredlage technológiával jó silót lehet készíteni, de az nagyon fontos, hogy vékony rétegekben hordjuk folyamatosan a silót és intenzíven tapossuk.
• Silótartósítót érdemes használni az aerob stabilitás érdekében, főleg a felsőbb rétegekben, hogy csökkentsük az utómelegedés lehetőségét. Labacsil Duo® vagy Labcsil Stabil®
• Ajánlott tömörítőhengeres traktor használata.

Göttingeni tanulmány
25 üzemben vizsgálták a siló tömöttségét és erjedését Alsó-Szászországban, Észak-Rajna Westfalia tartományokban. Az ehhez szükséges mintákat 15 hagyományos rövid szecskaméretű üzemből hozták és 10 Shredlage silóból.

Probléma a silószéleken: a szilázs tárolási sűrűségénél a hagyományos és a Shredlage között nem volt különbség a silótömbök közepén. Azonban sem a Shredlage, sem a hagyományos kukoricasiló nem érte el a kívánt térfogatsűrűséget, a 260 kg szárazanyagot köbméterenként. A sokat említett probléma, a tömörítési teljesítmény csökkenése, különösen a silófal-széleknél volt jellemző. A betárolási sűrűség ezeken a részeken jóval a kívánt érték alatt maradt.

Jó erjedési értékek: Vizsgálták az erjedési savakat ‒ ecetsav, tejsav, etanol ‒ de itt nem találtak különbéget a hagyományos és az új silózási technológia között.

Takarmányozási kísérlet

 A Riswicki Kísérleti és Továbbképző Központ Németországban 2015 őszén készített először Shredlage kukorica szilázst, ezért 2016-ban tudtak először etetési kísérletet végezni. Az első eredményeket a Shredlage technológiával történő betakarításról, hatásáról most rendelkezésre bocsátjuk.

2015. szeptember végén 33 hektár silókukorica betakarításához két silókombájn érkezett. A Shredlage-hez egy Claas Jaguar 950-es típusú gép érkezett, amire egy Claas MCC Shredlage roppantó és feltáró egységet szereltek és 26 mm-es szecskahosszt vágott. A másik gép egy hagyományos silókészítéshez (rövidvágáshoz) használt Claas Jaguar 960-as silózó volt, mely 7mm-es szecska-hosszúságot készített. Mindkét géphez 4 szállítójárművet rendeltek. A szilázst párhuzamosan két silótérbe taposták, melyek hossza 55 méter, szélessége 8,5 méter és 2 méter magasak. Mindkét silótérben egy-egy rakodógép dolgozott és egy-egy tömörítő hengerekkel lesúlyozott traktor, melyek súlya 25 tonna.

Etetési kísérlet
Mindkét szilázzsal 2016 januárjában indult a riswicki etetési kísérlet. Ehhez 96 db nagy tejű Holstein tehenet 4 csoportra osztottak, 24-es tehénlétszámokkal. Minden csoportba laktációt kezdő teheneket raktak, átlagosan a 7. laktációs naptól. Annak érdekében, hogy a 24-es csoport állandó tudjon maradni, a magasabb laktációs teheneket mindig kivették a csoportból. Az üszők aránya 30% volt a kísérleti állományban.

A 4 különböző csoport:

1. hagyományos kukoricaszilázs szalma etetése nélkül
2. hagyományos kukoricaszilázs szalmaetetéssel
3. Shredlage kukoricaszilázs szalma kiegészítés nélkül
4. Shredlage kukoricaszilázs szalma kiegészítéssel

Mind a 4 csoport azonos mennyiségű szenázst és szárított répa-szeletet kapott. Az abrak tartalmazott 71% repcedarát, 7% búzát, 7% kukoricát és melaszt. A keverék energiatartalma mindegyik csoportban 7,2 MJ NEL/kg (szárazanyag), a nyersfehérje tartalom 160 g/kg. A többi tápanyag is azonos értékeket mutatott.

Azonos tejtermelés
A tejtermelések és tejbeltartalmak nem különböznek a csoportok között. A testkondíció-vesztés a Shredlage-es csoportoknál lényegesen kisebb volt. E csoportoknál jobb a takarmányfelvétel, ezáltal az állatok energiaellátása. Ennek eredményeként az állatok nem kerülnek energiadeficites állapotba a laktáció elején.

A kísérlet elvégzése után újabb kérdések merültek fel a Shredlage témával kapcsolatban, ezért 2016-ban újra kétfajta szilázs készült, mint ennél a kísérletnél is; egy rövidre szecskázott és egy Shredlage. A korábban említett eredmények mutatják, hogy a silótartósítók használatával csökkenteni lehet az utómelegedést. A felsőbb rétegek a jó silózási management ellenére sem érték el a kívánt tömörséget. A Labacsil Duo® vagy Labcsil Stabil® silótartósítók használatával stabilabbak lettek a megbontott silók is.

A riswicki eredmények összegzése

• A Shredlage kukoricaszilázs körülbelül 10 %-kal rosszabbul tömöríthető, mint a rövidre szecskázott változat.
• A tömörítés a felső rétegekben mindkét silónál a kívánt értékek alatt maradt. A hagyományosnál 21%-kal, a Shredlage-nél 40%-kal.
• Ha hetente legalább 3 métert haladtak előre a silófalban, a siló stabil tudott maradni, ha lassabban haladtak, csak 2 métert, elkezdett melegedni.
• A Shredlage-es csoportoknál azonos tejtermelési szintnél magasabb takarmánybevitelt tudtak elérni.
• Mivel a testsúlyvesztés alacsonyabb volt, a Shredlage megoldás lehet a laktáció elején fellépő energiahiány csökkentésére.

Shredlage használata az Ön üzemében

• Már etet Shredlage silót, vagy azon gondolkodik, hogy jövőre kipróbálja?
• Konzultáljon Sano szaktanácsadójával, szívesen segítünk a takarmányadag összeállításában.
• Minden esetben pontosításokra van szükség a siló-menedzsmentben és a takarmányozásban.
• Minden üzem más, ezért javasolt az üzemre szabott szaktanácsadás igénybe vétele.