Silókukorica termesztés A-tól Z-ig

A kukorica a világ legnagyobb volumenben termesztett növénye. Európában Franciaország rendelkezik a legnagyobb kukoricatermő területtel, 3,3 millió hektárral, amelyből a silókukorica területe majdnem a fele, 1,4 millió hektár. Németország követi 2,5 millió hektárral, 60 %-os silókukorica aránnyal. Magyarországon 1,2 millió hektáron termelnek kukoricát, ebből 1,1 millió hektáron szemes kukoricát és 81 ezer hektáron silókukoricát. Ezekből az adatokból kiindulva a silókukorica termesztésben a legnagyobb tapasztalata Franciaországnak és Németországnak van.
 

A JÓ KUKORICASZILÁZS LEGFONTOSABB ÉRTÉKMÉRŐI

  • A jó erjedés értékmérője a megfelelő pH, amely 3,8-4,2 között optimális
  • A tejsavnak legalább 60 %-ban kell jelen lennie
  • Az illó zsírsavak aránya maximum 30%
  • Minimális ecetsav-szint
  • A megfelelő tejsav:ecetsav arány 3:1
  • A szárazanyag 33-38% között az optimális
  • A nettó energia 6,5 MJ/kg sza. legyen
  • Alkohol, penész, toxin, karamellizálódás nem kívánatos a szilázsban
  • A szecskaméretnek olyannak kell lennie, hogy a kérődzési aktivitás megfelelő legyen (8-19 mm)

Ha tudjuk, milyen paraméterek lennének az optimálisak, el lehet kezdeni megtervezni az éves silókukorica mennyiség termesztését. A legfontosabb, hogy mennyi az éves szükséglet, milyen takarmány adagokkal dolgozik a telep, milyen a létszám alakulása, tudnak- e tartalékot képezni stb. Ha tudjuk hány tonna kukorica szükséges, utána ki kell találni, hogy hova kerül, amihez készíteni kell egy betárolási tervet. Ha 3 nap alatt szeretnénk megtölteni egy silóteret, plusz letakarni, akkor optimálisan 3 napra való azonos minőségű 32-es szárazanyagú kukoricát kellene termelni. Ezek után lehet a vetési tervet elkészíteni.

Az egyik legnehezebb kérdés a fajtahasználat. Ehhez szükséges egy fajtahasználati terv. Ha megvan a terv, akkor ki kell találni a technológiát is, ami lehetséges, hogy táblánként más és más lesz.

Vetési idő alapján két technológia lehet. Ha tudunk fővetésben vetni április 15. körül, akkor fővetésű kukorica technológiát fogunk alkalmazni, ha később tudunk vetni, mondjuk a rozs után, akkor másodvetésben termesztünk.

Talajművelés alapján is megkülönböztetünk kukorica termesztési technológiákat: forgatásost és forgatás nélkülit.
 

FAJTAVÁLASZTÁS
A fajták között a szemes hibridek és a silóhibridek mellett megjelent egy újabb kategória, a kettős hasznosítású hibrid, amelynek a biomassza előállítás a célja, fermentáló üzemeknek, bioetanol gyártáshoz stb.

A kukorica nemesítés során elsősorban a szemes kukoricával foglalkoznak, mert ezt vetik a világon a legnagyobb területen. Ezért pénzügyileg az éri meg legjobban a nemesítő cégeknek, hogy a szemes kukorica minél nagyobb szemtömeget érjen el, minél gyorsabb legyen a vízleadó képessége, szárazságtűrő és betegségekkel szemben ellenálló legyen. Ha valamelyik fajta valamelyik szempontnak nem felelt meg, például lassan adta le a vizet, gyorsan áttették a siló csoportba. Így alakultak ki a silóhibridek. A silóhibrideknél már figyelembe kell venni a beltartalmi értékeket, az emészthetőség vizsgálatát, mivel itt teljes növényt takarítunk be. Fontos mutatószám, hogy ennek a növénynek hány százaléka tud emésztődni, milyenek lesznek a rostanyagok, milyen lesz a hemicellulóz, a cellulóz és a lignin aránya.

„Az egyes kukoricafajták mintázása és minőségvizsgálata a legjobb fajta megtalálása érdekében” - Dr. Norbert Göres

Sose lehet hátra dőlni, mindig keresni kell a nekünk megfelelő, legjobb hibridet. A Solum 14 fajtát használ. Annyi fajta kell, amennyi különböző területünk van: fővetésű, másodvetésű, öntözött, nem öntözött, rossz termőképességű vagy éppen jobb terület. A táblára kell megkeresnünk a legmegfelelőbb hibridet.

A vetés idejétől függően más-más típusú hibrideket érdemes
használni:

  • A korai vetésnél (április 15-ig) lehet alkalmazni a hosszú tenyészidejű silóhibrideket, az 500-as FAO szám felettieket.
  • A közép korai vetésnél (április 15-május 1.) rövidebb tenyészidejű siló hibrideket vagy hosszabb tenyészidejű szemes hibrideket érdemes vetni (400-500 FAO szám).
  • Kései és másodvetésnél (május 1. után) rövid tenyészidejű silóhibridek (nem nagyon van a piacon) és középrövid tenyészidejű szemes hibridek használhatóak (340-400 FAO szám).

Nem csak hozam alapján kell kiértékelni a hibridek teljesítményét, hanem a betakarított termék minőségealapján is. A minőség meghatározására a már ismert mutatószámok, NFC (nem rosteredetű szénhidrát), NDF (cellulóz + hemicellulóz + lignin) mellett megjelent egy új mutatószám, a dDMY (digestable Dry Matter Yield) vagyis az emészthető szárazanyag hozam
(tonna/ha). Ez talán a legfontosabb mutatószám. A növénytermesztőknek két mutatót mindenképp figyelembe kellene venniük: az egyik az emészthetőség szárazanyagra számított értéke, a másik pedig, hogy egy hektárról mennyi emészthető szárazanyagot tud letakarítani. Az első mutatónak 55% felett kellene lennie.

A terméshozamnál (tonna/hektár) pedig egy példával szemléltetem a mutató fontosságát. Ha van egy 50 tonnás 30-as szárazanyag tartalmú szecskánk és ennek az emészthetősége csak 50 %, akkor az 50-et szorozzuk 0,3-mal, az 15 tonna szárazanyag/ hektár, aminek a fele emésztődik meg, azaz 7,5 tonna. Ha ugyanilyen termés ugyanezzel a szárazanyaggal, de 60 %-a emészthető, akkor ott már 9,5 tonna lesz az egy hektárról bejövő emészthető szárazanyag.

Így az is előfordul, hogy egy összehasonlításban nem az a hibrid fog nyerni, amelyik a legtöbb tömeget adja, hanem amelyiknek jobb a dDMY mutatója. Így volt ez tavaly a Solumnál is: a 46,37 t/ha hozamú hibrid jobb lett, mint a 61,85 t/ha hozamú. "A jó tarlóban meg lehet botlani", hiszen ez azt jelenti, hogy a lignint kint hagytuk a szántóföldön. 40-50 cm-es tarlók is vannak, általában a 3-4. íz között vágjuk le a növényt. A legoptimálisabb itt Komárom környékén az lenne, ha szeptember 10-e körül tudnánk silózni. Ekkor ki tudjuk használni a fajtákban, a tenyészidőben rejlő lehetőségeket. Minél tovább él egy hibrid optimális körülmények között, annál nagyobb lesz a biomassza tömege, mert hosszabb ideig tudja a napfény energiáját megkötni.

A hibrideket a fajtaleírásnak megfelelő tőszámmal kell vetni. Nem érdemes nagyobb magszámmal vetni. A silókukoricának nem attól lesz nagy hozama, hogy túlságosan sok a növény benne, hanem attól, ha a legoptimálisabb tenyészterületet találjuk meg a növénynek.

Két hibrid együttvetése is el fog terjedni. (Egy táblát két fajtával vetik el.) Vannak olyan gépfejlesztések is, ahol két kukorica magtartály van a gépen. Miért fontos ez? Egyrészt a hibrid-előállításból tevődik össze és virágzásbiológiai hatása van. Ha az egyik vonal hím steril, akkor nem kell a címert eltávolítani, kevesebb az élőmunka igény. Viszont ha ilyen vonalból származik a hibridünk, akkor nagyon nehezen termékenyül a szántóföldön. Másrészt vannak olyan hibridek, melyek nagyon jól emészthetők, de keveset teremnek és vannak olyanok, amik jól emészthetők és jobb a hozamuk is. Ha ezeket együtt vetjük el, akkor az ott megtermelt siló vegyes lesz, a használhatósági értéke növekszik, mert a nagy hozammal bíró fajta hozzáteszi a mennyiséget, illetve egy jól emészthető, de kisebb volumennel bíró fajta javítja az emészthetőséget.
 

NÖVÉNYVÉDELEM
A korszerű kukorica-gyomírtás alapfeltétele a gyomfelvételezés minden táblán. Be kell járni a táblákat és meg kell ismerni a gyomokat, a százalékos eloszlásukat. Ha ezeket már ismerjük, akkor tudunk hatékonyan kémiailag védekezni a kukorica 3-6 leveles, az egyszikű gyomok 1-3 leveles, a kétszikű gyomok 2-4 leveles állapotában. A gyomfajok és a vegyszerek hatásmechanizmusa alapján készítünk vegyszer kombinációkat, amelyeknek a levélen és a talajon keresztül is hatnia kell. A kapálásnak az a jelentősége, hogy állandóan levegőztetjük a talajt, ezáltal a talaj tápanyag mineralizációja gyorsabb lesz, javítja a talaj vízháztartását.

A toxinok közül kettőt említek meg. Az egyik a DON, ami a fuzáriumos csőpenészből alakul ki és valamivel kisebb problémát okoz a tejiparban, mert nem megy át a tejbe, de ivarzási és emésztési problémákat tud okozni. A másik az aflatoxin, ami az aspergillus csőpenész. Ez viszont átkerül a tejbe, ezért a tejipar ennek határértéket szab meg. A szakembereknek elsősorban ezt a két problémát kell kezelniük és toxinmentes, egészséges takarmányok előállítására kell törekedni. Komárom környékén inkább a fuzáriummal van probléma, ami akkor jelentkezik, ha elengedjük a rovarkártevőket. Aflatoxin inkább délebben fordul elő, ahol melegebb van és szárazabb az időjárás. Figyelni kell a toxinmentességre a szántóföldön, a silózásnál és a kitárolásnál is.

Meg kell említeni a rovarkártevőket, a kukorica molyt, a kukorica bogarat és a gyapottok bagolylepkéket. Ellenük először rovarcsapdákat kell kihelyezni, hogy megállapíthassuk mikor van a legtöbb egyed. Ebből lehet következtetni, hogy 6 napon belül lesz a tömeges lárvakelés. Ekkor kell a még használható inszekticideket alkalmazni. A kukoricabogárnál bogárszámot számolunk és az imágó ellen védekezünk, mert problémás. A címernél, a bibeszálnál és a csőkezdeménynél már elindíthat olyan káros folyamatokat, amiből kialakulhat gombafertőzés, amiből később fuzárium fertőzöttség lesz. A csapdázáshoz sárga lapot vagy szexferomon csapdát használunk. Most fogjuk kipróbálni ezeknek a csapdáknak a digitalizálását az egyik felsőoktatási intézménnyel együttműködve. A növény nagysága miatt ezeket a kezeléseket hidas traktorral tudjuk elvégezni. Először a moly jelentkezik, amikor hasban van a címer, aztán egy hónapra rá a kukoricabogár és legkésőbb a gyapottok, azaz a vándorló lepke.

A másodvetésű kukoricáknál a komáromi térségben nagyon meghatározó a drótféreg jelenléte, ami a pattanó bogarak lárvája. Nem egyszerű védekezni ellenük, mert sok talajfertőtlenítő kivonásra került. Egy készítmény van most rá, a Force 1,5 G, amit a vetéssel egy menetben kiadagolunk. Kis mértékben véd a kukoricabogár lárvák ellen is és a kukoricamoly talajban lévő képletei ellen is hatással van.
 

TMMG
A szakirodalom azt mondja, hogy az a jövő, ha talajmegújító gazdálkodásban fog termelni az egész bolygó. Ezáltal az élelmiszerek vegyi kockázatát csökkenteni lehet. A 2023-tól életbe lépő új közös agrárpolitika is várhatóan ezt a művelési rendszert fogja támogatni, hiszen ezzel érhetők el a kitűzött klímavédelmi célok. A talajmegújító gazdálkodás célja, hogy a kémiáról - amire konvencionális mezőgazdaság alapoz - áthelyezzük a hangsúlyt a biológiára, azaz a talajéletre. De ennek a talajmegújító gazdálkodásnak az elterjedését most gátolja, hogy a toxinmentes takarmány előállításához jó módszer volt a forgatás (például a szaprofita gombák ellen). A szármaradványokon lévő szaporító képleteket leforgatjuk, ezáltal meggátoljuk e gombák szaporodását a szántóföldön. Itt lesz egy ütközési pont a hagyományos növényvédelmi technológiák és az új, talajmegújító gazdálkodás bevezetése között, amit fel kell majd tudnunk oldani. A TMMG hívei szerint ha a szaprofita gombák egyensúlyban élnek a környezetükkel, a toxintermelő fajok nem tudnak olyan mértékben elszaporodni, hiszen mellette a nem toxintermelő gombák a biodiverzitás elmélete alapján szinkronba kerülnek és ezeket a káros gombákat kiszorítják az élőhelyükről. Ez igaz lesz-e, azt vizsgálatokkal kell visszaigazolni. Minél több növény van a vetésforgóban, annál kisebb az esély a toxin elszaporodására, főleg ha a kukorica nem önmaga vagy gabona után, hanem más kultúra után következik. A Solumnál nagyon minimális a fő növények száma: burgonya, kukorica, gabonák. Ezért kell zöldtrágya növényeket is alkalmazni, melyek talajművelési technológiájával próbáljuk megelőzni a toxinok felhalmozódását a kukoricában. Forgatás nélküli talajművelés már öt éve van a Solumnál. Ennek a legnagyobb előnye az, hogy a talajt biológiailag aktív állapotban tartja. A talaj tápanyagszolgáltató képessége jobb lesz. A felső 25 cm-ben a szerves anyag mennyiségét növelni tudjuk. A 12 hónapban mindig növénynek kellene lenni a területen, hogy folyamatos gyökérzet legyen a talaj felső rétegében, melyek között ott lesznek a mikroorganizmusok, baktériumok, gombák, giliszták. Ez a közeg több napfényt tud begyűjteni a talajba, így a szén megkötésén keresztül tud hozzájárulni a klímaváltozási célokhoz. A hibridek is ellenállóbbak már a toxinokra, amit a nemesítő cégek folyamatosan fejlesztenek.
 

ÖNTÖZÉS
A legoptimálisabb esetben a kukorica virágzása előtt beöntözzük a területet feltöltő öntözéssel, hogy a vízkészlet a talajban gyakorlatilag a virágzás végéig elég legyen, majd a virágzás végén öntözünk újra vízpótló öntözéssel. Ezt a gyakorlatban nagyon nehéz megvalósítani, de ehhez kell közelíteni.

Egyre több területet fognak öntözni, de nehéz megvalósítani ott, ahol még nincs tapasztalat. A klímaváltozás miatt nehéz öntözés nélkül állandó minőségű termékeket előállítani. Az unióban a kukorica hibrid vetőmag előállítás elképzelhetetlen öntözés nélkül. 1 kg kukorica szárazanyag előállításához 300-400 liter víz szükséges. A legnagyobb vízigényű kultúránk közé tartozik a kukorica, szerencse, hogy 2 méter mélyről is fel tudja hozni a vizet, ha odáig elér a gyökérzete és ha nincsenek a talajban olyan talajhibák amit nem tud átnőni.
 

TARTÓSÍTÁS
Silózásnál a tartósítók és szerves savak használata mindenképp célszerű és ajánlott, ha toxinmentes és jó erjedésű kukoricaszilázst akarunk előállítani. A szerves savaknak gombatoxinölő hatásuk is van, a savas pH meggátolja, hogy ezek a gombák tovább szaporodjanak. A tömörítésnél pedig nagyon fontos, hogy minél hamarabb elzárjuk az oxigént ezektől a gombáktól.

Mi kálium-szorbátos tartósítást használunk. 10 kg-ot oldunk 50 liter vízben. Nem egyszerű a kivitelezése, de nem szabad megspórolni ezt az időt, mert a toxinmentes takarmány előállításához ez egy hatalmas lépés, amit nem szabad kihagyni.
 

BETAKARÍTÁS, SILÓZÁS
Nagyon fontos a tervezés, szervezés. Mekkora a tároló kapacitás, azt hogyan tudjuk megtölteni maximum 5 nap alatt. Például ha van egy 10.000 tonnás tárolónk, akkor 10 óra/műszak munkaidővel számolva 100 tonna/óra az a mennyiség, amit be kell hordani. Így a silózógép optimális teljesítménye 100-150 tonna/óra legyen. Mindig a beszállításhoz kell a tömörítést meghatározni. A cél a 300 kg/köbméter szárazanyag tömörítettség elérése.

Hogyan számoljuk ki, hogy a tömörítettség jó legyen? Az óránként behozott friss tömeget osztjuk hárommal, így megkapjuk az össz. gépsúly szükségletet a silótérben, aminek rendelkezésre kell állnia. Ez 100 tonna óránként behozott mennyiségnél 34 tonnás össz. gépsúlyt jelent minimum, hogy az egy óra alatti tömörítettség megfelelő legyen. Ez 30-35%-os szárazanyagra vonatkozik. Nagyon fontos, hogy a levegő minél hamarabb kiszoruljon, nehogy átforduljon az erjedés ecetsavasba.

A roppantás nagyon fontos, de manapság inkább darálásról beszélünk. Egy kétliteres mérő hengerben kell mintát venni és nem szabad egész szemet találni a mintában. Maximum két felezett szem lehet ekkora tételben. A szecskaméretet már említettem, akkor optimális, ha 8-19 mm-es szakaszban van a minta 50 %-a. Az új kombájnoknál a kijelző mutatja a motor teljesítményét, amit érdemes 100% körül üzemeltetni, hogy a megfelelő szecskaméretet és roppantottságot kapjuk.

Meg kell állapítani a silózás optimális idejét. Mintázni kell a kukoricát és megbízható készülékkel meg kell határozni a növény valós szárazanyag tartalmát. Amikor a tejes érésnek vége van, rendszeresen mintázzuk a táblákat, minden tábláról egy teljes növényt gyűjtünk be, ahogy a silózó el fogja vágni a harmadik nódusznál. A növényt fel kell aprítani kerti nyesedék aprítóval. Ebből a mintából NIR vizsgáló készülékkel meg lehet határozni a növény beltartalmát. Ha az eredmények már közelítenek a silózási értékekhez, akkor kiküldjük a silózó gépet, hogy vágjon bele egy szakaszt a táblába, behozza, leborítja, megint mintázás és vizsgálat következik. Utána indul a silózás és minden 100 tonnából veszünk mintát laborvizsgálatra. Közben a szecskaméretet is folyamatosan figyeljük.

Mindenkinek jó munkát és sikeres silózást kívánok!

A cikk Czita János, a Solum Zrt. növénytermesztési igazgatójának „Silókukorica termesztés A-tól Z-ig” című előadása alapján készült.

Ferentzi Gergely
szaktanácsadó

Az Ön közvetlen kapcsolata hozzánk

Sano Modern Takarmányozás Kft.
Csorba Zsolt
+36 34 556 - 700
+36 34 556 - 710
Külterület 069/6. hrsz.
Csém
2949
Magyarország

További tartalom

Sajnos 2021 őszétől újra aktuálissá vált az aflatoxin szennyezettség a magyar tehenészetek által termelt tejben, komoly fejfájást és gazdasági kárt okozva a termelőknek. Ezért alaposan körbejárjuk a témát, az ok-okozati összefüggéseket, elméleti

Rendszeres olvasóink az elmúlt években több alkalommal is találkoztak már partnerünk, az Aranykocsi Zrt. nevével, aktuális eredményeinek bemutatásával. Most nem a robotos tejtermelés fejlődésével, a folyamat sajátosságaival jelentkezünk. Ezúttal

A silókukorica a legjelentősebb tömegtakarmány növényünk, ez adja a legtöbb energiát tejelő teheneink részére. A tömegtakarmányféleségek közül ez termeszthető a legolcsóbban, valamint kiválóan és viszonylag hosszú ideig tartósítható silózással,