A tehéntej zsírtartalma és ami mögötte van

ALAPISMERETEK
A tehéntej 84-88%-a víz és 12-16%-a szárazanyag, amely tejzsírból, tejfehérjéből, tejcukorból, ásványi anyagokból és vitaminokból áll. Az egyik legfontosabb alkotórésze a tejzsír, fontos élelmiszerek alapanyaga (vaj, tejföl, tejszín, zsíros sajt), ezért is szeretik a sajtgyártó cégek, ha a tejipari feldolgozásra kerülő tej magas zsírtartalmú. A tejzsír trigliceridjei a tőgy mirigyszövetében képződnek. Ehhez a zsírsavak fele a vérből, másik fele a tőgymirigy de novo szintéziséből (ecetsavból és kisebb részt béta-hidroxi-vajsavból) származik. A tehéntej kitűnik a rövid szénláncú és a telítetlen zsírsavak magas arányaival.

Részarányát a tejben a tejzsír százalék, a mennyiségét a tejzsír kg fejezi ki. A zsírtartalom a szarvasmarha fajták tejében 3-6 % között ingadozik. A tejzsírtartalom alapján ún. ipari tejet termelő típust (4,5 % feletti tejzsírtartalom) és ún. fogyasztói tejet termelő típust (3,5-4 % tejzsírtartalom) különböztetünk meg.

A tejzsírtartalom jól öröklődő tulajdonság, h2-értéke 0,5-0,6 közötti, ezért az e tulajdonságra irányuló szelekció gyors előrehaladást eredményez. Nem szabad viszont figyelmen kívül hagyni, hogy a tejzsírszázalék és a tejmennyiség között negatív összefüggés áll fenn. Ha tehát kizárólag a tejzsírszázalékra szelektálunk, akkor a zsírtartalom gyors javulásával a tejmennyiség csökken. Ennek elkerülése érdekében a tejzsír mennyiségre (zsír kg) szelektálunk, mert a tej kg és a tejzsír kg között igen szoros rg = +0,6 - +0,9 korreláció van, és a zsírszázalékot illetően szelekciós minimumot határozunk meg.

A tej zsírtartalmában nem csak fajtánként jelentős az eltérés (Jersey: 5-8 %, Holstein-fríz: 3,6-3,8 %), hanem ugyanazon fajtába tartozó tehenek tejének zsírtartalma is eltérő. Ugyanazon tehén reggel és este fejt tejének zsírtartalma is különböző, az esti tej általában zsírosabb. A fejés elején a tej zsírtartalma kicsi, a fejés végén, az utolsó tejsugarakban viszont elérheti a 8-10 %-ot is. A laktáció elején kisebb, a laktáció végén nagyobb (+0,3-0,4 %) a tejzsírtartalom. Befolyásolja még az ivarzás és a takarmányozás is. A nagy rosttartalmú takarmányok növelik, a lédús és abraktakarmányok csökkentik a tej zsírtartalmát.

TEJFEHÉRJE-TEJZSÍR ARÁNY
Fontos irányszám: 1:1,2-nél kisebb arányszám esetén túl kevés a rost a takarmányadagban (szubklinikai acidózis, acidózis veszély), 1:1,2-nél nagyobb arányszám esetén túl kevés az energia (ketózis veszély).

A tehéntej beltartalmi értéke a fajtán túlmenően legfőképp a takarmányozástól, az évszaktól, a laktációs stádiumtól és a laktáció számától függ.

Habár mind a tejfehérje-, mind a tejzsírtartalomnak viszonylag magas az örökölhetősége (h2 = 0,60 és 0,50), a tej tejfehérje-tartalma jobban öröklődik a tejzsírnál, mert a tejzsírra nagyobb mértékben hatnak a környezeti tényezők.

TAKARMÁNYOZÁS
Megfelelő mennyiségű nyersrost szárazanyagra vetítve min. 16-17 %. Más rendszerben ez 22% ADF. A rost mennyisége befolyásolja az illózsírsavak szintézisét a bendőben. Magasabb tejzsír eléréséhez 2,5:1 ecetsav-propionsav arányra van szükség. Több struktúra jobb kérődzést generál, több nyál, ezáltal több bikarbonát termelődik, ami visszapufferolja a bendő átmeneti elsavasodását, mely létfontosságú a bendőmikroorganizmusok szaporodása szempontjából.

MEGFELELŐ MINŐSÉGŰ NYERSROST

  • A fizikai minőség is fontos (75% struktúrrost legyen!)
  • Strukturális rost 400g/100kg testsúly
  • Minimálisan 6-8 mm részecskeméret
  • A 2mm vagy ennél kisebb részecskék már nem stimulálják a nyálkaképződést és gyorsan fermentálódnak

TÖMEGTAKARMÁNY-ABRAK ARÁNY
A magas abrakhányad több propionsavat és kevesebb ecetsavat eredményez, melynek kevesebb tejzsír lesz a velejárója. Nyilván az abrakon belüli minőségi komponensek és a jól emészthető magasabb rosttartalmú komponensek optimalizálása segít. Ez különösen nyáron, hőstressz idején fontos, amikor köztudottan visszaesik a szárazanyagfelvétel, ezáltal pedig a tejzsírszázalék is.

Ha jobb bendőműködést és magasabb tejzsírt szeretnénk, irányadó a 60/40 arány közelítése. Az abrakadag növelésével (illetve a rosttartalom csökkentésével) nő a fehérje-zsír arány, de ez nem más, mint a tejzsírtartalom csökkentése, ami ismét hígabb tej termeléséhez vezet. Ez esetben még mindig tűzoltásként segítségünkre lehetnek a bendőpufferek és az élőélesztő.

A KEMÉNYÍTŐ LEBOMLÁSI SEBESSÉGE
Fontos a jó bendőszinkronizáció az adagösszeállításnál. A bendőben a gyors lebomlású keményítő csökkenti a bendő pH-t és az ecetsav termelődést, növeli a propionsav színtézisét, ezzel csökkentve a tejzsírt. Keményítő bontásási gyorsaság a bendőben: zab > búza > árpa > kukorica > cirok.

ETETÉSTECHNOLÓGIA
A monodiéta és az, hogy olyan mixet etessünk, melyet a lehető legkevésbé tud kiválogatni a tehén sokszor fontosabb lenne, mint az, hogy melyek az adag beltartalmi paraméterei. Ez persze technológiai kérdés is. Manapság már nélkülözhetetlen a szálas takarmányok szecskázásos előkészítése és egy jó minőségű keverő-kiosztó kocsi.

A TEJZSÍRCSÖKKENÉS LEHETSÉGES OKAI
A kérődzők adagjában jellemzően kevés a takarmányzsír. Extra zsír hozzáadásával és/vagy védett (by pass) zsírok etetésével a tejzsír mennyiségét és zsírsavösszetételét fokozhatjuk. De ez a folyamat lehet kontraproduktív is: ha a túl sok olaj a bendőben blokkolja a bendőmikróbák hozzáférését, ami tejzsír-depressziót okoz. Az ellés utáni gyors és túlzott testsúlycsökkenés következménye a megnövekedett tejzsírtartalomnak. A fehérje-zsír arány akár 0,63-ra apadhat. Az első befejés alapján ilyen értékű tehenekben sokszor tejlázat, ketózist és gyakoribb oltógyomor-áthelyeződést is észlelünk.

A tejzsírtartalom hirtelen lecsökkenését (low-fat syndrome »alacsony tejzsír szindróma« vagy MFD, Milk Fat Depression »tejzsír csökkenés«) az ecetsav és a béta-hidroxi-vajsav hiánya okozza. A takarmány magas abrak (keményítő) és alacsony szálastakarmány (rost) arányaival olyan irányban módosítja a bendő erjedési folyamatait, ami kevesebb ecetsav termelődését eredményezi. A tőgygyulladás egyértelműen a tejbeltartalom, így a tejzsír csökkenéséhez vezet.

A tejben előállított tejfehérje és tejzsír energiamennyisége azonosnak vehető a takarmánynak a termelésre fordított nettó energiamennyiségével. Ismert, hogy a takarmány emészthető energiája veszteséggel fordítódik nettó energiává, s e veszteség mértéke a kérődzőkben sem azonos a tejzsír és a tejfehérje vonatkozásában. Tejzsír esetében a veszteség 30% feletti, míg tejfehérje esetében 30% alatti; vagyis a tejzsír és a tejfehérje közötti – előbbiekben felvázolt – energetikai különbség még nagyobb, ha az összehasonlítás alapja az emészthető energiaszükséglet. A laktáció elején már a Sano partnerek rendelkezésére áll a CLA, azaz konjugált linolsavat tartalmazó Linomilk®, mely tejzsírcsökkenéssel hozza jobb energiahelyzetbe a tehenet, melynek több tej és jobb involúció lesz az eredménye.

KONKLÚZIÓ
A tehéntej zsírtartalmának folyamatos mérése nagyon fontos az állomány és az egyedek egészségügyi állapotának a megítéléséhez, az anyagcsere-problémák, a ketózis és az acidózis időben való felismeréséhez. Természetesen minden mindennel összefügg, és csak egészséges állománytól várható hosszú hasznos élettartam és nagy életteljesítmény. 

Persze sokszor a rövidebb távú gazdasági célok felülírják a hosszabb távú célokat. Míg Magyarországon a tejmennyiséget jobban megfizeti a tejipar, addig nem biztos, hogy érdemes magas zsírszázalékú tejet leadni 500-1000 forint/kg tejzsír premizálással. Sokan csak a minimális 3,7%-os határt kívánják elérni, ami alatt már büntet a tejipar.

Szőke Endre
szaktanácsadó

Az Ön közvetlen kapcsolata hozzánk

Sano Modern Takarmányozás Kft.
Csorba Zsolt
+36 34 556 - 700
+36 34 556 - 710
Külterület 069/6. hrsz.
Csém
2949
Magyarország

További tartalom

niojio

Egészséges, hatékony és innovációs erővel teli – ezek a jelszavak jellemzik termékeinket.

Az egyedülálló Sano tanácsadási koncepció egyesíti a mezőgazdálkodók, a takarmányozási tanácsadók és az állattakarmányozás terén járatos Sano-állatorvosok tapasztalatait, szaktudását. Célunk, hogy hosszú távon optimalizáljuk az állatok egészségét, teljesítő képességét, ezzel pedig vevőink üzemi eredményeit.

Minden állat különböző élet- és teljesítményszakaszon esik át. Az egyes szakaszokban felmerülő igények kielégítésének szintjétől függ további siker az állatok egészségének és teljesítőképességének tekintetében. Így a borjú- és növendéknevelés pl.