A tejpor ára, és ami mögötte van…

Teleplátogatásaink alkalmával egyértelműen kirajzolódik: a borjúnevelést, mint az állat életének sorrendben, és talán jelentőségében is első helyen álló fázisát az üzemek más és más szempontok szerint közelítik meg. Vannak, akik nem egyszerűen anyagi jellegű ráfordításnak, sokkal inkább beruházásnak tekintik a borjúnevelést. Vannak, akik ezen (is) spórolnak, és vannak, akik az aranyközéputat választják. Pedig ha belegondolunk, csakis egy irány lehet, mely mindegyik termelési szintű és anyagi hátterű üzemnek egyaránt a legjövedelmezőbb, leginkább költséghatékony: a borjú legyen egészséges. Ehhez kell hozzákapcsolni azon takarmányozási szempontokat, melyek optimálisak, és az állat fejlettségével párhuzamosan változó emésztési sajátosságokhoz igazodnak.

Jelen írásom a borjúnevelés egy fontos, sokunk szerint a legfontosabb kérdéséről fog szólni - fókuszálva a tejporok sovány tejpor arányára - azaz: hogyan érjük el a borjak egészségének megtartását (hiszen az 1-2 százaléknyi mínusz variánstól eltekintve a borjú egészségesen jön világra), és miként aknázhatjuk ki az egyre komolyabb genetikájukban rejlő értékeket, lehetőségeket, megköszönve nekik, hogy megszülettek nekünk.

IDE VONATKOZÓ, NÉHÁNY FONTOSNAK TARTOTT GONDOLAT
Mivel rövid, de annál fontosabb nevelési fázisról beszélünk, ezért az elkövetett hibáknak súlyos következményei lehetnek, és nehéz (ha nem lehetetlen) őket helyrehozni. Megéri tehát odafigyelni.

A cikk nem boncolgatja az üzemek infrastrukturális különbségeit, a rendelkezésre álló humán erőforrás színvonalát és az anyagi lehetőségeket, csupán a borjú szemszögéből nézve próbál irányt mutatni.

Felsőszölnöktől Magosligetig a borjú igényei elméletben ugyanazok. Ettől függetlenül, többek között az egyel fentebb lévő bekezdésben említett tényezők miatt is lehetnek különbségek üzem és üzem között. A Sano ezzel tisztában van.

Széles termékpalettánkkal, illetőleg szaktanácsadási színvonalunkkal igyekszünk minden üzemi igényt kielégíteni. Tejporaink minőségével pedig adott kategórián belül a maximumot célozzuk meg.

A BORJÚ EMÉSZTÉSI SAJÁTOSSÁGAI
A tejporok alkalmazása a borjak takarmányozásában általános gyakorlat. Habár a piac számos lehetőséget kínál az üzemek részére, érdemes átgondolni, hogy a kiválasztott terméket mely célcsoportnak választják. A szempontok közül egy a borjak életkora, a másik, hogy mit fogyasztott korábban a borjú. Ugyanis mindkettő befolyással van az emésztőenzimek termelődésére, ezért fontos, hogy az ide illő terméket válasszák a döntéshozók.

A születést követő időszakban a borjú enzimrendszere a kolosztrum emésztésére van felkészülve. E sajátosságot kell figyelembe venni a föcstejes fázisról a tejpótló itatásra való áttérésnél. Például a fehérjék, a zsírok, és a laktóz százalékos részaránya és összetétele is különbözik az anyatejben és a tejpótlókban. A borjú emésztőrendszerének sajátossága a döntő abban, hogy a tejpótló kémiai összetétele - különösen a fehérje és szénhidrát forrás - a borjú enzimrendszeréhez igazodjon. Eleinte az emésztőenzimek termelődése lassan kezdődik meg. Érdekesség, hogy röviddel a születést követően felvett kolosztrum csaknem emésztetlenül kerül a vékonybélbe. Ez tulajdonképpen a természet egy ravasz fogása, hiszen e „hiányosságnak” köszönhetően valósul meg az immunglobulinok vékonybélből történő felszívódása. Ez a magyarázata a minél korábbi nagy mennyiségben történő föcstej felvétel fontosságának. Az immunglobulinok aránya fejésről fejésre feleződik, mígnem az ellést követő 3-4. napon a tej a szokásos fehérjetartalmát eléri. Ekkor a tejfehérje összetétele kb. 80 % kazein és 20 % savófehérje. A tejfehérje tehát különböző frakciókból áll, melyeket különböző enzimek fognak emészteni. A kimozin a kazein hasítására szolgál, és nem alkalmas más fehérjeforrások emésztésére. Ezt később a pepszin fogja végezni, viszont a fiatal borjúban ez csak nagyon csekély arányban áll rendelkezésre. Ahogy a Teremtő megalkotta: a borjúban e két enzim termelődése között a kapcsolat olyan mértékű, amilyen mértékben a tejben változik a pepszin és kazein aránya. Ez azt is jelenti egyben, hogy a borjú az első hetekben jó hatásfokkal a kazeinben gazdag fehérjeforrásokat tudja megemészteni. 

ITT KAP SZEREPET A TEJPÓTLÓ:  A MINŐSÉGI KÜLÖNBSÉGET A TÁPANYAGOK FORRÁSA JELENTI
Ezt az állítást egy itatási kísérlet támasztja alá. Ebben egy sovány tejpor alapú és két, sovány tejport nem tartalmazó (úgynevezett „nullás”) tejpótlót teszteltek. Ezek közül az egyik fehérjeforrása 100%-ban savóporból, a másiké savóporból és növényi fehérjéből tevődött össze. 

A föcstejes fázist követő első héten a sovány tejpor alapú tejpótlót fogyasztó borjak napi 300 g feletti, a második héten még mindig 200 g/nap tömeggyarapodással előzték meg a másik két csoport borjait. A különbségek csak ezt követően, azaz a 3. élethét után egyenlítődtek ki. Ráadásul a két nullás csoportban szignifikánsan több hasmenéses napot regisztráltak. Ez az eredmény összhangban van a fentiekkel: a borjú enzimrendszerének időre van szüksége, ahhoz, hogy a nem kazein alapú fehérjeforrásokat emészteni tudja. A sovány tejporban a kazein és a tejfehérjék aránya kb. megegyezik a teljes tejével. Ezzel szemben a savóporban nincsen kazein. Amilyen alacsony tehát az itatott tejpótló sovány tejpor tartalma, olyan magas a kockázata a kolosztrum fázis végét követően a tejpótlóra való átálláskor az emésztési problémák kialakulásának. Ennek elkerülésére ajánlott egy legalább 50 % sovány tejpor arányú tejpótló itatása legalább az 5. élethét, de ajánlottan a 6. élethét végéig. A piacon találkozhatunk 10 % sovány tejport tartalmazó tejpótlóval is. Ez optikailag ugyan erősnek tűnik, de inkább csak marketing szempontból van jelentősége. Ahhoz, hogy a szükséges arányokat elérjék, ennél nagyobb arányban kell használni a sovány tejport.

A növényi fehérjeforrások fehérjetartalmuk és relatív alacsony áruk miatt kerülnek be a termékekbe. Mivel fehérjetartalmuk magas, segítségükkel egy relatív magas nyersfehérje szint érhető el a végtermékben. Íme egy példa: ha egy 22 % nyersfehérje tartalmú tejporban a 79 százaléknyi fehérjehordozóból (66 % tej- és 13 % növényi eredetű) mindössze 13 % a növényi fehérjeforrás, a tejpor összes nyersfehérje tartalmának több, mint 41 %-a vihető be vele (91g / 220 g).

Nem mellékes ezen komponensek oldhatósága. Ez a nyersrost-tartalom függvénye, ami az üledékképződés révén és a zsákcímke ide vonatkozó adata alapján könnyen ellenőrizhető. A magas nyersrost tartalom nem okoz ugyan emésztési problémát, mindenesetre utal arra, hogy a tejporba növényi eredetű alkotórész került bekeverésre. A magas minőségű tejpótlókban a nyersrost aránya nem lehet magasabb 0,1 %-nál. A növényi fehérjeforrások minősége az elmúlt években sokat javult: míg a szójafehérje-koncentrátum nyersrost tartalma 3,6 %, addig a magas fehérjetartalmú szójafehérje-izolátumé 0,5 %, a búzafehérje-hidrolizátumé pedig mindössze 0,2 %. Azonban természetesen az előbb említett minőségjavulás sem képes változtatni azon tulajdonságukon, hogy nem tartalmazzák a fiatal borjak számára oly fontos kazeint. Mindezek miatt használatuk nem elvetendő, csak a megfelelő életkorban (5-6 hetes kor felett) illetve arányban alkalmazandó. 

Problémaforrás lehet a növényi szénhidrátok emésztése. A születést követően a laktóz probléma nélkül emészthető a borjú számára, azaz az enzimrendszere erre genetikailag fel van készülve. A növényi szénhidrátok emésztésének képessége csak később fejlődik ki. Kétségtelen, hogy ebben a pontban fontos szerep hárul a fentebb már említett savóporra, mivel ennek relatíve magas a laktóz tartalma. Azonban a savópor magas részaránya a tejpótló alacsony kazein tartalmát fogja eredményezni, ami részben vagy akár egészben a tejpótló oltógyomorban történő megalvadásának hiányához fog vezetni, hiszen a sovány tejporokból kompletten hiányzik az ehhez szükséges kazein (a kazeint emészti a kimozin!). Ezért a tejpótló laktóz tartalmával együtt gyorsabban jut át a vékonybélbe, ahol a relatív nagy mennyiségű laktóz erjedése hasmenés okozója lesz.

Az emésztés szempontjából a zsírsavösszetétel mellett a zsírgolyócskák mérete szintén kulcskérdés. A porlasztva szárított zsírok (2 µm-nél kisebb átmérőjű zsírgolyócskák) alkalmazása azt eredményezi, hogy a tejpótló 40 °C körüli hőmérsékleten bekeverhető. Más eljárással szárított zsíroknál a hozzáadott emulgeáló szerek miatt a 40 °C feletti keverési hőmérséklet a kívánatos. Jó tudni, hogy a kókuszolajból származó laurinsavnak a vékonybélben baktériumellenes hatása van, így hozzájárul a vékonybél mikrobiológiai stabilitásához.

Néhány mondat erejéig érdemes kitérni a tejpótlók nyershamu tartalmára. A hasmenés egy további oka lehet, ha a tejpótló nyershamu tartalma 9 % felett van. A tej eredetű alapanyagok hamutartalma különböző. A sovány tejporé 7,9 %, az édes savóporé valamivel 8 % feletti. Attól függően, hogy a részben cukortalanított savópor melyik változatról beszélünk, az előbbieknél egy nagyságrenddel magasabb arányban van jelen a nyershamu (10 %, 17 %, 22-25 %). Emellett a már említett laktóz tartalmuk is jelentős, az áruk is kedvező, emiatt a gyártók szívesen használják. Ezek tovább növelik a hasmenés kockázatát. Ettől függetlenül ezek részaránya a zsákcímkéken nincsen feltűntetve, illetve az sem, hogy éppen melyik változat került felhasználásra.

A TEJPOROKRÓL RÖVIDEN: INFORMÁCIÓ A ZSÁKCÍMKE SORAI KÖZÖTT
A gyártók zsákcímkéin általában – a törvénynek egyébként megfelelve – mindössze olyan alap információk vannak feltüntetve, mint:

• nyersfehérje
• nyerszsír
• nyershamu
• nyersrost
• lizin
• egyes makro- és mikroelemek, és vitaminok aránya, mennyisége.

E mellett látható még az összetevők felsorolás szerű feltűntetése. Ám ezekből az információkból nem kapunk tájékoztatást az összetevők százalékos értékéről, illetve a tápanyagforrások eredetéről. 

Annyit mindenesetre érdemes tudni, hogy a hatályos jogszabályok szerint az összetevők sorrendje utal ezeknek a termékben megjelenő százalékos arányára, méghozzá csökkenő sorrendben. Ha pedig további információra van szükségük, érdeklődjenek az illetékes szaktanácsadó kollégánál.

SANO TEJPOROK
A borjúnevelés nem egyenlő az alkalmazott tejporral. Ugyanannyira lényeges az üzemek körülményeire szabott, a lehetőségeihez igazított legjobban működő koncepció megtalálása. Keressenek minket!

Büszkén említjük meg, hogy a többek között a tejporok gyártásában is több, mint 40 éves tapasztalatunk van. Termékeink minőségének javítása érdekében folyamatos a termékfejlesztés, hogy az Önök borjai a legjobbat kaphassák. 

A borjú maga az élet, a benne rejlő genetika nem mindennapi érték, az Önök belénk vetett bizalma megtiszteltetés. Ezen filozófia jegyében kínáljuk termékeinket és szaktanácsadási szolgáltatásunkat.

Antalfi Gergely,
szarvasmarha szaktanácsadó