A hőstressz hatása és felismerése
Minden, amit a hőstresszről tudni érdemes – 1. rész
Az elmúlt évtizedekben egyre inkább előtérbe került a globális felmelegedés és a klímaváltozás. Egyre gyakrabban fordul elő szélsőséges időjárás, ami nyáron magas és hosszan tartó hőmérsékletben nyilvánul meg. Ez nem csak minket embereket érint, hanem az állatokat is. Ezért a probléma kutatása, kezelése az állattartással és állattenyésztéssel foglalkozó szakemberek körében is beszédtéma.
Mit nevezünk hőstressznek?
A hőstressz fogalmát meghatározni viszonylag nehéz, hiszen az egyedi különbségek (nem minden állat reagál egyformán ugyanarra a klimatikus változásra) mellett helyi különbségek (ugyanazt a klimatikus változást eltérő technológia esetén különbözően reagálják le az állatok) is előfordulnak. Általánosságban véve akkor beszélhetünk hőstresszről, ha a környezeti hőmérséklet meghaladja azt az értéket, amelyet az állat szervezete még kompenzálni képes.
Milyen hatása van a hőstressznek az állatállományra?
Az emlősök testhőmérséklete szűk intervallumon belül változik, és viszonylag független a környezet hőmérsékletétől. Azonban az állatok valamennyi energiát mindig fordítanak a testhőmérsékletük fenntartására, és ez minden esetben a termelés előtt áll, mivel az állat elsődleges célja a létfenntartás. Az állat először a létfenntartásra fordítja a hasznosuló energiát, és csak ezt követően következhet a termelés és szaporodás a fennmaradó energiából.
A hőstressz jelentkezését megállapíthatjuk
- az állatok viselkedésének megváltozásából,
- élettani változásokból,
- és a termeléssel kapcsolatos mutatókból is.
Ezek az általánosságban megfigyelhető tényezők, természetesen állatfajonként eltérőek lehetnek.
Viselkedési változások
Magas hőmérséklet esetén az állatok, az árnyékos, huzatos helyeket keresik, itató vagy a vízforrás körül csoportosulnak. Jellemző tünet lehet a nyálazás és kérődző állatoknál az állva eltöltött idő növekedése.
Élettani változások
Hőstresszre utalhat, ha megfigyelhető az állatoknál szapora légzés, pulzusszám növekedés, testhőmérséklet emelkedés, de előfordulhat enyhe lihegés, kérődzőknél pedig kevesebb kérődzés is. Gyanús lehet továbbá, ha izzadás jeleit látjuk az állatokon. Ebben az időszakban nagyobb valószínűséggel fordulnak elő kisebb-nagyobb megbetegedések is.
Termelési mutatók
Hőstressz hatására csökken a takarmányfelvétel, ennek hatására pedig egyaránt romlanak a termelési mutatók mennyiségi és minőségi indikátorai. A szaporodásbiológiai mutatók (termékenyítési index, embrió elhalás) romlanak, nő a vetélések száma és csökken az újszülött állatok testtömege.
A hőstressz megelőzésére, illetve káros hatásainak mérséklésére léteznek tartástechnológiai és takarmányozási megoldások. Ezeket a hasznos módszereket cikksorozatunk következő részeiben mutatjuk be:
Hőstressz megelőzése, kezelése szarvasmarháknál
https://www.sano.hu/hu/hostressz-megelozese-kezelese-szarvasmarhaknal
Hőstressz megelőzése, kezelése sertéseknél
https://www.sano.hu/hu/hostressz-megelozese-kezelese-serteseknel
Hőstressz megelőzése, kezelése broiler- és tojóállományoknál
https://www.sano.hu/hu/hostressz-megelozese-kezelese-broiler-es-tojoallomanyoknal
Tartástechnológiai megoldások hőstressz megelőzésére, enyhítésére
https://www.sano.hu/hu/tartastechnologiai-megoldasok-hostressz-megelozesere-enyhitesere
Takarmányozás a nyári melegben
https://www.sano.hu/hu/takarmanyozas-nyari-melegben
