Hőstressz megelőzése, kezelése szarvasmarháknál

A hazánkban jellemző nyári időjárás nem éppen ideális a szarvasmarhák számára. A forró, légmozgás nélküli fülledt nyári nappalok mellett éjszaka sem csökken számottevően a hőmérséklet. Az állatok így nem tudnak normálisan pihenni, csökken az étvágyuk és vele együtt a teljesítményük is.

A szarvasmarha állománynál a hőstressz elsősorban a tejelő állománynál jelent problémát az alacsony tejtermelés miatt, de érinti a hízóbika tenyészeteket is az alacsony takarmányfelvétel következtében. Mivel a nagyobb problémát a tehenészetekben okozza a magas hőmérséklet, ezért részletekbe menően a tehenekkel foglalkozunk cikkünkben.

Egy közepes méretű tehéntelep esetén a csökkent tejtermelés akár több millió forintos árbevétel-csökkenést is eredményezhet. A hőstressz a tehenek szervezete mellett ugyanúgy megviseli a borjak és a növendékek szervezetét, illetve az emberi munkaerőt is.

Hőtermelés
Szarvasmarháknál elég tág a semleges hőmérsékleti zóna: -15-20  ̊C és +25  ̊C között található. Az állatok komfort zónája természetesen ennél szűkebb intervallumban, -5  ̊C +10  ̊C közötti tartományban mozog. Mivel a szarvasmarháknak sajátságos a hőszabályozási mechanizmusuk (a bendőfermentáció során keletkező hőt használják fel a test fűtésére), ezért ebben a tartományban nem kell külön energiát fordítani a plusz hőtermelésre, ugyanakkor a többlet hőmennyiségtől könnyen meg tudnak szabadulni. A komfortzóna tartományán kívül eső hőmérséklet a termelés csökkenését okozza: az alacsony külső hőmérséklet esetén a takarmányadag energiatartalmának nagyobb része fordítódik hőtermelésre, míg magas külső hőmérséklet esetén a felesleges hőmennyiség leadása okoz többlet energiafelhasználást, valamint a szervezet csökkenti a hőtermelés mértékét is.

A hőtermelés csökkentését a tehén alacsonyabb takarmányfelvétellel, vagy csökkent emésztéssel éri el. Abban az esetben, ha a hőmérsékletemelkedést a tehén nem tudja már tovább kompenzálni, akkor beszélünk hőstresszes állapotról. Ez az állapot általában 25  ̊C felett következik be.

A hőstresszes állapot kifejezésére a hőmérséklet-páratartalom index (HPI) szolgál:

• 70 alatti érték esetén nincs hőstressz,
• 70 és 85 között gyenge-közepes hőstresszről beszélhetünk,
• míg 85 és 100 közötti értéknél erős hőstresszről beszélhetünk.

100 feletti érték ritkán fordul elő, az állat ezt csak nagyon minimális ideig képes elviselni, így az ilyen magas szint már elhulláshoz is vezethet.

Hőstressz hatása szarvasmarhákra
A szervezet a megnövekedett környezeti hőmérsékletre történő reakciója attól függ, hogy milyen mértékben változik a külső hőmérséklet. Gyenge-közepes hatás esetén (25  ̊C - 30  ̊C között) csökken a tejtermelés, mivel a hőleadás fokozódása miatt megemelkedik a légzés- és pulzusszám. Mindkét élettani folyamat energiaigényes, így az itt felhasznált energiamennyiség a tejtermelésre fordítható energiamennyiséget csökkenti. A napi tejmennyiség-csökkenés elérheti a 15-20%-ot is. Erős hatás esetén a tehenek nyitott szájjal lihegnek, az étvágy és a kérődzés drasztikusan visszaesik, a trágya sok emésztetlen maradékot tartalmaz.

A tejtermelés csökkenése elérheti a 25-50%-ot is, ha a tehenek testhőmérséklete a lázas tartományba emelkedik (>39  ̊C). Az állatok nem fekszenek, hanem az itatónál csoportosulva egymást locsolják, illetve keresik azokat a helyeket, ahol a testüket hűteni tudják (Jones et.al., 1999). A szárazanyag-felvétel csökkenésével párhuzamosan a vízfogyasztás emelkedik: a normális napi 60-65 liter vízfelvétellel szemben 120-150 liter vizet is elfogyaszthatnak a tehenek. Persze, csak ha van rá módjuk…

A hőstressz élettanilag és gazdaságilag is hátrányos hatásait valamilyen módon csökkenteni szükséges. Erre az egyik módszer a takarmányadag optimalizálása a megváltozott körülményekhez.

Megoldás a hőstresszre a takarmányadag optimalizálásával
Mi a Sano-nál a tejtermelő tehenek takarmányozása során elsősorban a bendő mikroorganizmusainak tápanyagellátását tekintjük feladatunknak hőstressz idején is. Cél az egészséges bendőflóra kialakítása, hogy megfelelő mennyiségű biomasszát képezzen a meleg nyári napokon is. Ilyenkor különösen ajánlott a bendő pufferelése, azaz folyamatos „üzemanyaggal” való ellátása a tehén egészségének megóvása, és a termelési színvonal megtartása érdekében. Erre a célra fejlesztettük ki a SanBuffer®-t. Ennek a kiegészítő takarmánynak megelőző hatása van a hőstresszel szemben, illetve a kritikus, meleg időszakokban segít a takarmányfelvétel szinten tartásában, és megelőzi a pH csökkenést a bendőben. A nátrium-bikarbonát, kálium-karbonát és magnézium-oxid optimális keveréke energiát biztosít a teheneknek.

A borjakról sem szabad megfeledkezni,
mivel ők is legalább annyira érzékenyen reagálnak a nagy melegre, mint a tehenek. Tej vagy tejpótló itatása közben célszerű a borjak vizébe 50g Calf Sodalyte®-ot vagy Sanolyte®-et tenni, mert

• a szőlőcukor gyors energiaforrást biztosít,
• a nátrium- és kálium-klorid megelőzi az elektrolit egyensúly felborulását,
• a kellemes íz és illat pedig elősegíti a borjú vízfelvételét.

Ezek összességében elősegítik, hogy a borjú fittebb maradjon, ne menjen el az étvágya, takarmányfogyasztás és hasznosulás optimális legyen. Ezáltal nem törik meg a borjú, a súlygyarapodása egyenletes lesz, hamarabb éri el a kívánt paramétereket, így előbb vehető tenyésztésbe, rövidül a nevelési idő. Ennek köszönhetően pedig kevesebb költsége lesz, csökken az állatorvosi beavatkozás, csökken a gyógyszer költség és megelőzhető a hasmenés.