Újra támad az aflatoxin!
Sajnos 2021 őszétől újra aktuálissá vált az aflatoxin szennyezettség a magyar tehenészetek által termelt tejben, komoly fejfájást és gazdasági kárt okozva a termelőknek. Ezért alaposan körbejárjuk a témát, az ok-okozati összefüggéseket, elméleti és gyakorlati tudnivalókat.
MI AZ AZ AFLATOXIN?
Az aflatoxinok a természetben előforduló, állatokra és emberekre egyaránt veszélyes rákkeltő (karcinogén) mikotoxinok (gombamérgek), amelyeket talajlakó penészgombák termelnek (Aspergillus flavus és Aspergillus parasiticus). Az Aspergillus flavus egy gyakran előforduló penészgomba, amely magas páratartalom és magas hőmérséklet mellett terjed leginkább. Főként a mogyorót, pisztáciát, bizonyos gabonaféléket és a kukoricát támadja meg. A fertőzéshez a virágzás idején párás, mérsékeltebben meleg időjárásra, a későbbi toxinfelhalmozódáshoz viszont már száraz, forró időjárásra van szükség. A gomba a talajon telepszik le és ott rothadásnak indítja a gazdanövényt. Legalább 13 különböző aflatoxint találhatunk a természetben, melyek közül a B1 aflatoxin számít a legmérgezőbbnek. Az aflatoxinok a szervezetben májbetegségeket, autoimmun betegséget, a szívet érintő gyulladásos betegséget, ételallergiát okozhatnak.
MAGYARORSZÁGI HELYZET
Magyarországon 2004-ben a fűszerpaprikában találtak aflatoxint. Mivel a gyártók nagy része a szóban forgó anyaggal szennyezett paprikákat használt fel keverékeiben, ez a fűszer forgalmazásának országos méretű felfüggesztéséhez vezetett.
2021 nyara az átlaghoz képest jóval melegebbre sikerült. Június és július hónapok az évszázad legmelegebb hónapjai között voltak, a rendkívül kevés csapadék megágyazott a kukoricatáblák aspergillus fertőzöttségének és elszaporodásának, így az aflatoxin szennyezettségnek. A kukorica sok helyen nagyon legyengült állapotba került, komoly rovarkártétel mellett. Ez a folyamat Magyarország nagy részét érintette, de a legsúlyosabb helyzetbe a dél-kelet alföldi területek kerültek. Sok helyen borítékolható a kukorica szilázs, a szemes és nedves kukorica, valamint az ipari kukoricafeldolgozás melléktermékeinek aflatoxin tartalma.
Az első aflatoxinos tejszennyezéses esetek Csongrád és Békés megyei tehenészetekben 2021 szeptemberében jelentkeztek, ahol azonnal elkezdték etetni a szárítatlan és tisztítatlan szemes kukoricát. Akár több millió forintos veszteséget okozva, hiszen a tejfeldolgozó először figyelmeztet, később nem veszi át a tejet, esetleg meg is térítetti a komplett kamion tejszállítmány értékét, amit a tejünk beszennyezett.
EURÓPAI KÖRKÉP
Európa szerte egyre nagyobb problémát jelent a kukorica aflatoxin szennyeződése. Európa nagy részén, így hazánkban is, az aflatoxinokat termelő Aspergillus penészek sokáig csak raktári penészként voltak ismertek, mert az éghajlati viszonyok miatt a termőterületen csak elvétve fordultak elő és okoztak aflatoxin szennyezettséget. Az elmúlt évtizedben azonban a globális felmelegedés következtében az Aspergillus fertőződés és ennek következtében az aflatoxin szennyeződés egyre nagyobb méreteket öltött a mediterrán országok mellett Európa más, északabbra fekvő országaiban, így hazánkban is. Ezt a problémát az egyre nagyobb termésmennyiségre való törekvés is súlyosbította, mert ezek a fajták és hibridek penészfertőzésekkel szembeni érzékenysége is megnőtt.
HOGY LEHET ELKERÜLNI, MEGÁLLÍTANI?
A rezisztencia nemesítés jelenleg még nem elterjedt, pontosabban ezek a fajták nem terjedtek el a köztermesztésben. Így hosszú távú megoldásként csak a jelenleg köztermesztésben lévő fajták és hibridek folyamatos rezisztencia kontrollja jöhet szóba.
Ez azonban csak a probléma egyik oldala. A másik, hogy van-e lehetőség ezeket a szennyezett tételeket detoxifikálni, azaz aflatoxin tartalmukat a rendelkezésekben meghatározott maximálisan megengedett érték alá csökkenteni. Erre vonatkozóan ugyan számos javaslat született, de ipari méretekben is hatékony és biztonságos módszert eddig még nem sikerült kidolgozni.
A gazdasági állatok takarmányozására felhasznált és aflatoxinnal szennyezett kukorica etetésekor megoldást jelenthet mikotoxin megkötő vegyületek alkalmazása, amelyekkel hatékonyan csökkenthető az aflatoxin felszívódásának mértéke a bélcsatornából, így az nem, vagy csak elhanyagolható mértékben jelenik meg állati termékekben.
Ez a módszer azonban humán élelmezési célra felhasznált, vagy abból készített kukorica alapú termékek esetén nem alkalmazható.
Az aflatoxin az állati eredetű élelmiszer alapanyagokban (máj, tej, hús, tojás) is megjelenhet. A legnagyobb kockázatot az aflatoxin B1-et fogyasztó emlősök tejében megjelenő aflatoxin M1 származék jelenti. Irodalmi adatok szerint a takarmánnyal elfogyasztott AFB1 általában 1–3%-a jelenik meg AFM1-ként a tejben, de ez az arány extrém esetekben elérheti a 6%-ot is. A kiválasztás mértékét minden olyan tényező befolyásolja, amely a tejmirigy alveolusok áteresztő képességét megváltoztatja (pl. a laktáció stádiuma, tejtermelés foka, a tőgy egészségi állapota). Befolyásolja továbbá a takarmányfogyasztás mértéke, a takarmány összetétele, a máj méregtelenítő kapacitása. A limitnek megszabott 0,05 µg/kg koncentráció a tejben (EC 1881/2006) akkor érhető el, ha a tehenek AFB1 felvételét korlátozni tudjuk 40 µg/nap/tehén mennyiségre, ami max. 3,4 µg/takarmány kg (ppb) szennyezettséget jelent (a megengedett határérték 5 µg/takarmány kg, 2002/32/EC). A szennyezett takarmány fogyasztása után az AFM1 már néhány órán belül megjelenik a tejben. A toxin ugyanakkor gyorsan kiürül és a toxintartalmú takarmány megvonását követően kb. 3 nap múlva már nem mutatható ki a tejben.
Az AFM1 stabil vegyület, a feldolgozás során nem alakul át, így a tejtermékekben (sajt, joghurt, vaj) is megjelenik. Mivel a toxin kötődik a kazeinhez, így a sajtkészítés során a tej toxintartalma koncentrálódhat és a késztermék AFM1 tartalma akár 3-6-szorosa is lehet a tej szennyezettségének. Irodalmi adatok szerint a tejpor és így a csecsemőtápszerek is tartalmazhatnak nyomokban AFM1-et. Bár ezek szennyezettsége nagyon kismértékű, de figyelembe véve, hogy ez kizárólagos tápláléka lehet a csecsemőknek, elengedhetetlen ezek folyamatos ellenőrzése. Az európai uniós országokban az anyatej helyettesítő és kiegészítő tápszerekben az AFM1 megengedett maximális koncentrációja 0,025 µg/kg.
MIT TEHET A NÖVÉNYTERMESZTŐ? - MEGELŐZÉS
- A vetőmag-forgalmazótól be kell kérni az információt az adott hibrid kockázati besorolására vonatkozólag.
- Virágzás alatt ne öntözzünk, mert ez a bibék fertőződését elősegítheti.
- A csöveket károsító rovarok ellen - mint kukoricamoly, gyapottok bagolylepke, kukoricabogár - célszerű hosszú hatástartammal rendelkező szerekkel védekezni, a rovarcsapdázás eredményeinek figyelembevételével. Így a védekezés hatása lényegesen fokozható.
- Aratáskor a különböző táblákról származó termést csak toxinvizsgálat után szabad a megfelelő silóba vagy tárolóba osztani, így elkerülhető az egészséges és beteg tételek keveredése, amely akár több ezer tonnás tömeget is tönkre tehet. Célszerű különböző tárolási technológiákra való felkészülés, a szárítást a betakarítás során néhány órán belül el kell végezni. Alternatíva a propionsavas, egyéb vegyszeres vagy más tárolásmód, amely a minőséget megőrzi. Ennek logisztikáját időben meg kell tervezni. Megfontolandó a hűtő vagy fóliaalagutas technológia használata, hogy tárolás során a betárolt minőség jobban megmaradjon. Betárolás előtt célszerű lehet a szemek felületének fertőtlenítése.
- A tárolókat hő- és páratartalom érzékelőkkel kell felszerelni, így a számítógép mutatja, hol kell azonnal beavatkozni.
MIT TEHET AZ ÁLLATTENYÉSZTŐ, HA A TEJ AFLATOXIN M1 TARTALMA JELENTŐSEN MEGEMELKEDIK A TEJBEN?
- Toxinvizsgálat! Gondoljunk először a szemes kukoricára, a roppantott nedves kukoricára és a kukorica szilázsra!
- A toxinos takarmányt lehetőleg ne etessük, vagy csökkentsük az arányát az adagon belül.
- A szennyezett szemes kukorica tisztítása segíthet.
- Anyagásvány alapú toxinkötő etetése csökkenti a B1 toxin felszívódását. Ha baj van, minimum 100 g/tehén/nap. Sajnos a folyamatos etetése komoly költség. Az élesztőfalas toxinkötők magukban nem elég hatékonyak.
- Nem szerencsés, de együtt etethető a tavalyi tisztább és az idei aflatoxin-terhelt kukoricaszilázs (ekkor a két megnyitott fal állapota kritikus lehet, de télen a hideg a gombákat gátolja a szaporodásban).
- Vigyázzunk a silófalra és a leomlott anyag állapotára, mert levegőn az Aspergillus újra aktív lesz és emelkedni fog az aflatoxin B1 koncentrációja a falban, valamint a siló lábánál melegedő szilázsban. Ez elsősorban tavasztól őszig érvényes, amikor melegszik az idő.
- Silózáskor kálium-szorbát, azaz a Labacsil Duo® használata, mivel gátolja a káros baktériumok és gombák tevékenységét.
- A helyes silózási menedzsment be- és kitároláskor (tömörítés, takarás), tulajdonképpen az oxigén jelenlétnek kizárása.
Bízom benne, hogy a fenti módszerek alkalmazásával sikerül megelőzni az aflatoxin szennyeződést, illetve szennyeződés esetén minimalizálni a károkat. Amennyiben további segítségre, támogatásra van szüksége, nyugodtan keresse Sano szaktanácsadóját!
Szőke Endre,
szaktanácsadó
