A borjúkori hasmenésről - 1. rész

Sokadszor, de nem lehet elégszer…

A tejtermelő szakemberek és gazdálkodók kivétel nélkül mind találkoztak már ezzel a problémakörrel, enyhébb vagy súlyosabb formában minden gazdaságban felüti a fejét, hol időszakosan, hol állandó kihívást adva a telepi dolgozóknak. Bizonyos statisztikák szerint az állatok 30%-át érintheti, de kitettebb telepeken akár 100% is lehet ez az arány! Mivel az okok annyira sokfélék, nincs biztos megoldás, mert lehet, hogy egy okot nagy nehezen kiiktatunk és időlegesen nyugalom van a telepen, hamarosan valahonnan más irányból támad a hasmenés, vagyis sohasem lehet nyugodtan hátradőlni, állandóan résen kell lenni.

Maga a hasmenés azért nagy gond, mert hatalmas gazdasági károkat tud okozni, még akkor is, ha az állat nem hullik el: tetemes gyógyszerköltség, romló takarmányértékesítés, nagyobb munkaerőigény, járulékos megbetegedések kialakulása, fejlődésben visszamaradás stb. Ez utóbbihoz egy kis kiegészítés: a legújabb kutatások szerint a borjúban a születés után 1-2 hétig a funkcionális szervekben – tüdő, máj, szív stb. – még van sejtosztódásos (hiperplasztikus) méretnövekedés, vagyis ebben a korban még befolyásolni tudjuk a későbbi – tehénkori laktációban fontos – szervek működését. Tehát a borjúkorban bekövetkező bármilyen negatív tényező kihatással lesz a laktációs teljesítményre, vagyis egy súlyos hasmenés visszaveti a szövetek növekedését, a szervek teljesítőképessége megreked 80-90%-on, ezáltal egy 11.000 literes genetikai potenciál már csak 9-10.000 liter lesz és nem tudjuk miért „nem jön ki” a tej a tehénből?

ÁLTALÁNOS KLINIKAI TÜNETEK
A klinikai megjelenést számos tényező befolyásolja. A betegség súlyossága függ a kórokozó virulenciájától, a különböző enteropatogén törzsek egyidejű jelenlététől, valamint az állat korától, immunstátuszától. A bélsár állaga, színe, mennyisége nagyon változó lehet, sokszor lehet benne nyálka vagy vér is, így a tünetek önmagukban nem mindig elegendőek a pontos ok meghatározására. Bizonyos esetekben támpont lehet, de sokáig fennálló, az állomány nagy részét érintő esetekben mindenképpen laborvizsgálat kell a pontos kórok kiderítéséhez. A megjelenő tünetek (kiszáradás, metabolikus acidózis, elesettség) mind a hasmenés következménye. A folyadékvesztés nyomán kialakuló kiszáradás jellemző tünetei a beesett szem, rugalmatlan bőr. A folyadékvesztés miatt vérnyomáscsökkenés áll be, mely a szövetek oxigénellátottságát rontja, gyengül a veseműködés, ami romló hidrogénion kiválasztást eredményez, ami miatt csökken a vér pH-értéke. Ezzel párhuzamosan a fokozott bélsár ürítéssel nagy mennyiségű hidrogénkarbonát-ion (puffer) távozik a szervezetből. Ráadásul hozzáadódnak a vastagbél mikrobiális fermentációjából származó savas végtermékek (főként D-tejsav), ami a vérkeringésbe kerülhet. Ez átjutva a vér-agy gáton súlyos idegrendszeri tüneteket is okozhat. Ezen tényezők együttes hatásából alakul ki a nagyon súlyos metabolikus acidózis.

Az elektrolitok a szervezetben igen kényes egyensúlyt tartanak fenn, mely az ott lezajló fontos biokémiai folyamatok alapját képezik. A legfontosabb elektrolitok:

  • Pozitív töltésű kationok: Na+, Mg++, K+. A nátrium a sejten belül biztosítja az ozmózisos folyadék bejutást, ennek hiányában a sejt dehitratálódik.
  • Negatív töltésű anionok: hidrogén-karbonát (HCO3-), Klorid (Cl-). A vérben a legfontosabb puffer a hidrogén-karbonát, ez tartja fenn a szükséges pH értéket (7,28 - 7,40).

A Rota és Coronavírusok károsítják a bélbolyhokat, csökkentve a felszívóképességet. Ezáltal a bélben maradnak az ozmotikus részecskék, emiatt megfordul az ozmózis iránya, a sejtekből a bél irányába vándorol a folyadék és az elektrolitok, így ozmózisos hasmenés alakul ki.

A Coli baktériumok enterotoxinokat termelnek, ezek nem szívódnak fel, a bélben maradnak és nem okoznak bélhámkárosodást. Ebben az esetben nagy mennyiségű víz áramlik a sejtekből a bélbe, ez a szekréciós hasmenés.

 

 

HAJLAMOSÍTÓ TÉNYEZŐK

Elégtelen immunitás
Mivel a szarvasmarha anyai placentáján keresztül nem tudnak átjutni az immunglobulinok, ezért kiemelt fontossággal bír a borjak passzív immunitásának kialakítása, amit elsődlegesen a föcstej itatásával tudunk elérni. Ez a témakör önmagában is megér egy külön fejezetet, elméletben mindenki tudja, hogyan kell(ene) korrektül elvégezni. A gyakorlat mégis mást mutat: nagyon kevés üzem van, ahol el lehet mondani, hogy hibátlanul megoldják a feladatot. A legfontosabb, hogy a születés után legkésőbb 3 órán belül megkapja a borjú a lehető legnagyobb mennyiségben. (Néhány helyen szondával 4 liternyit juttatnak be, ami után természetesen egy itatás kimarad.) Lényeges, hogy csak bevizsgált, magas IgG tartalmú föcstejet kapjon az állat. Kutatások azt igazolták, hogy az első órákban 200g IgG-t kell a borjúnak felvennie (pl. 50g IgG tartalmú föcstejből 4 litert).

A tehenek azon patogének ellen termelnek ellenanyagokat, melyekkel szemben nagyobb a kitettségük. Vagyis minél több kórokozóval találkozik élete során, annál több ellenanyagot termel. Ebből következik, hogy a többször ellett tehenek kolosztruma sokkal gazdagabb immunglobulinokban. Mérések szerint a 3 - 4. ellésre éri el a maximumot. Ezért olyan állományokban, ahol sok az elsőborjas tehén, fokozottan figyelni kell erre, mert az előhasi ellésekből születő borjak eleve hátránnyal indulnak, ha az anyjuk föcstejét kapják meg. Egyébként a föcstej IgG tartalma egyedenként is nagy szórást mutat, a mérések 15 - 185 közötti értékeket is mutatnak.

A föcstej átlagos összfehérje és lgG tartalma az ellésszám függvényében

A föcstej minőségének és mennyiségének kialakulása az ellés előtti időszakra tehető. Általánosságban elmondható, hogy legalább 35-40 nap kell ehhez, tehát minimálisan ennyi szárazonállás szükséges. Viszont 45 napnál hosszabb szárazonállás már nem emeli lényegesen a kolosztrum minőségét. Ebben az időszakban nagyon oda kell figyelni a tehén megfelelő tápanyag-ellátására. A kiegyensúlyozott fehérje- és energiabevitel alapvető fontosságú, hogy a születendő borjú elegendő ellenanyaghoz jusson majd.

A föcstejet célszerű lefagyasztva tárolni és elléskor melegvíz-fürdőben kíméletesen felmelegíteni. Sok telepen már rendelkeznek a föcstej bevizsgálásához szükséges berendezéssel (BRIX-refraktométer), mellyel állandóan kontrollálni lehet a kolosztrum ellenanyag-szintjét.

Kolosztrum minősítése

Javasolt a borjak vérében található ellenanyag-szint mérése is, mivel ezzel tudjuk valójában kontrollálni, hogy elegendő (és megfelelő minőségű) föcstejet vett-e fel az állat. Egyes kutatások azt mutatták ki, hogy 1600 mg/dl-nél kevesebb IgG szint erősen hajlamosít a hasmenés kialakulására.

Amennyiben azt látjuk, hogy a rendelkezésre álló kolosztrum nem megfelelő minőségű, célszerű a meglévő föcstejet kiegészíteni a Sano Cotosan Plus® nevű termékével, mely többször ellett tehenek tiszta kolosztrumát, szőlőcukrot, ß-karotint, probiotikumot és vitaminokat tartalmaz, amivel egy hatalmas plusz lökést kap a borjú immunrendszere.

Elégtelen környezeti körülmények / menedzsment problémák
A környezeti higiénia nagyban meghatározza a borjúnevelés sikerességét (vagy sikertelenségét). A nedves, penészes alom, huzatos, nyirkos, nem kellően kitakarított, fertőtlenített ellető épület, sűrűn egymás mellé elhelyezett borjúketrecek mind-mind melegágya a különböző megbetegedéseknek. Ezek megoldása az adott telepi menedzsment feladata. Egy rosszul kialakított borjúfalu hosszú időre garantálja, hogy a borjaknak folyamatosan hasmenésük legyen.

Elhelyezéssel kapcsolatos elvárások:

  • Az ellető épületen belül elhelyezett borjúketrecek a szélső faltól minél távolabb legyenek.
  • 8 hetes korig célszerűbb az egyedi tartás
  • Az egyedi ketrecek alatti talaj vízelvezetésének megoldása
  • Csoportos ketrecben jobb a rácspadló 
  • Csoportos tartásnál a lehető legkisebb csoportnagyság
  • Más telepről ne vigyünk be borjakat

A hajlamosító tényezők minimálisra csökkentésével sokat tehetünk borjaink egészségének megőrzése érdekében. Sajnos a cikk terjedelme miatt az első részbe csak ennyi fért, a kiváltó okokról a következő számunkban fogok részletesebben írni! 

Amennyiben támogatásra van szüksége hívjon minket bizalommal, és az illetékes szaktanácsadó kollégával meg tudják beszélni a szükséges és hatékony lépéseket!

Wellmann Péter
szaktanácsadó

Az Ön közvetlen kapcsolata hozzánk

Sano Modern Takarmányozás Kft.
Csorba Zsolt
+36 34 556 - 700
+36 34 556 - 710
Külterület 069/6. hrsz.
Csém
2949
Magyarország

További tartalom

A takarmánygyártó cégek egyre szerteágazóbbá váló kihívásokkal állnak szemben. Egyfelől fenntartható, gazdaságos szarvasmarha tenyésztésre van szükség, másfelől viszont kérdéses, hogyan lehet hasznosítani a legfrissebb táplálkozási és fiziológiai

Tehenészetekben kiemelt jelentőségű a nőivarú szaporulat gazdaságos és gyors felnevelése. A növendéknevelés hiányosságai, illetve az esetleges elhullásból eredő kiesések az egész ágazat jövedelmezőségét hátrányosan befolyásolják. Fontos a jó

„A ma egészséges borja a holnap egészséges tehene” ‒ szól a mondás. A sikeres tejtermelés vagy hizlalás a borjúneveléssel kezdődik.Cikkemben a borjak életének első heteiben előforduló és nagy gazdasági károkat okozó hasmenések okairól

A tejelő tehenek hasznos élettartama, életteljesítménye és felnevelési költsége nagy részben a borjúkori jó induláson, jó starton múlik. A jószág életének első 1-2 hónapjában elszenvedett komolyabb emésztőszervi vagy légúti megbetegedése, mely

A haszonállat takarmányozásban minden bizonnyal a leginkább használatos komponensek a savak és azok sói. Felhasználásra kerülnek a takarmány tartósításában, a takarmány stabilizálásában, az ivóvíz pH beállításánál, az emésztés optimalizálásában,

niojio

Egészséges, hatékony és innovációs erővel teli – ezek a jelszavak jellemzik termékeinket.A Sano termékei garantálják vevőinknek a nagy teljesítményű, kiváló minőségű, gazdag beltartalmi értékű, egyedi takarmányozási koncepciókba ágyazott